- Fogás ideje: 2023.10.12. / 20 óra 22 perc
- Vízterület: Kettős-Körös, Békés
- Halfaj: Ponty
- Fogott hal adatai: 9,84 kg
Fogási körülmények: 17:30 körül villámpecára érkeztem meg a Kettős-Körös békési szakaszára, ahová 9 éves kisfiam is elkísért. Ő is szereti a természetet: mindig kíváncsian figyeli a bogarak, madarak mozgását, életét, táplálkozását, nagyon érdeklődik a horgászat iránt is, számos édesvízi halat ismer/felismer, ezért, ha az időjárás is engedi, 4 éves kora óta mindig magammal viszem. Imádom azokat a horgászatokat, amikor „becsúszunk” az estébe, éjszakába, számomra akkor nyílik meg a világ, imádom a sejtető lehetőséget, amit magában rejt minden ilyen alkalom. Az etetőanyag bekeverése után bevetettem készségeim, majd gyorsan megvacsoráztunk. Aznap délután több halfaj is tiszteletét tette nálunk, jött dévérkeszeg, ezüstkárász, kétnyaras ponty és 1 még egy törpeharcsa is, közben szép csöndben ránk köszöntött a reményteli este. Este 20:08-kor erőteljes kapással bejelentkezett valaki a jobb oldali feeder botomra, ráemelés után éreztem, hogy retúros hallal lesz dolgom, de ekkora bandanagyról álmodni sem mertem. Halam minden kirohanása rendkívül erőteljes volt, folyamatos húzással, gőzmozdonyként hasított bele a csillagfényes estébe, le is vitt mindig „tizenméter” zsinórt. Amikor azt hittem, mindjárt meglesz, újra, meg újra „otthagyott”, bár minden alkalommal csökkent a megtett távolság. Méterről méterre folyt harcunk a zsinórért, a fárasztás közepette már nem látszott tisztán annak a határvonala, hogy ki is fáraszt kit. Néhány perc aktív pumpálás után mutatta meg csak magát, első látásra nem is hittem a szememnek. Korábban is fogtam szép halakat, de élő vízből nekem ő lett az első bigfish! 20:22-kor sikerült partra emelni pillanatnyi zsákmányom, a horog az alsó szájszegletbe volt akadva, a horogtól történő megszabadítást higgadtan tűrte. Csak a súlyt mértem meg, épségének megóvása érdekében igyekeztem mielőbb visszaadni szabadságát, betartván így az íratlan 2 perc szabályát (ami ugye azt mondja ki, hogy a megszákolt halat 2 percen belül engedjük vissza a vízbe). Kisfiam volt az operatőröm, s mivel igyekeztünk anyapotykánk mielőbb visszajuttatni éltető elemébe, a nagy izgalom picit a minőségi fotózás rovására ment, kérem, ezt nézzék el a tisztelt olvasók. Csütörtök esti pontyunk volt már többször horgon, száját korábban szerzett horog ütötte sebek „díszítették”, szerencsére mindig kíméletesen fárasztották, szája nem volt megszaggatva. Bízom benne, hogy az adott élményért cserébe a jövőben is megkímélik az életét és épségét. Halunk „felszabadítása” után összepakoltunk, s hazaindultunk, hisz másnap suli és meló várt minket. Hazafelé kisfiam konstatálta, hogy bizony, mi most új élményekkel gazdagodtunk, és csordultig megtelt szívvel távozunk a vízpartról. Aznap délután a folyó nem folyt, kapásra sem számítottam. Nem hittem, hogy élővízen ekkora zsákmányt szákolhatok meg, s korábban magamban sem hittem. A történtek után másnap első és legfőbb dolgom volt egy nagyméretű, vastag halmatrac beszerzése, ami felszerelésem elengedhetetlen kellékévé vált. A felszerelés: Vanity Carp feeder bot, 390cm, 50/150 g, Master Carp Pro 6000-es feeder orsó (ami eltörpül a halam mellett), 0,20-as monofil zsinór, gubancgátlós bordás etetőkosár, Gamakatsu, 8-as méretű mikroszakállas horog. A csali 1 szem gumikukorica volt, mely 10 mm-es csalitüskén került felkínálására.
