Általánosságban
A Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös találkozásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihar-hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesült víztömegéről kapta, amelyek 19. századi vízszabályozásokat megelőző találkozási pontja eredetileg Békésnél volt. A Körös-vidék többi élővízéhez hasonlóan ennek a folyónak is megvannak azon jellemzői, amelyek legfőbb sajátosságait adják. A Kettős-Körös esetében ez legmarkánsabb módon a folyószabályozás, illetve a Békésnél található duzzasztó hatásának együttes kontrasztjában jelenik meg.
A Kettős-Körös felső 15,5 km-es része, a Szanazugnál bő száz éve – „feljebb” – kialakított fehér- és fekete-körösi összefolyás révén teljes egészében mesterséges folyóágy, az eredetileg Gyula-Békési-Nagycsatorna névre keresztelt, kubikosok által ásott medervonulat része. Ezen az egyenes medervonalon, a szanazugi összefolyástól mért 11. folyamkilométerben található a békési duzzasztó, amely a tavasztól-őszig tartó üzemszerű duzzasztásakor a felsővíz teljes szakaszán az alsóvízi mederviszonyokhoz képest kétszeres-háromszoros szélességű vízfelületet hoz létre, aszályos nyári időszakban már-már tározószerű, állóvizű jelleget kölcsönözve a folyó ezen felső részének. A helyenként akár 120-150 méter széles vízfelület jobb parti része az ásott, duzzasztáskor 4-5 méter mély víztömeget tartó egynemű mederágy, a bal oldala pedig a hullámtéren szétterülő, csupán 0,5-2 méter mély, bokrokkal, fákkal, kiszáradt tuskósorokkal tarkított, nyáron vízinövényekkel dúsan tenyésző kiöntés.
Bár a mesterséges meder és a duzzasztóhatás együttese számos szempontból kedvezőtlenebb életteret jelent a természetes mederadottságok képest, a felvíz kiöntései jelentősen javítanak ezen az ökológiai szemponton az állóvízi környezetet kedvelő vagy ahhoz jól alkalmazkodó halfajok javára. Nyári időszakban a halak előszeretettel tartózkodnak a bal oldali kiöntéses részeken, amely a háborítatlanabb, búvóhelyben és táplálékban egyaránt bővebb viszonyoknak köszönhető. A tökleveles, sulymos, sekély vizű kiöntést különösen kedvelik a nagytestű pontyok és amurok, ám a kapitálisabb méretű halak megfogása itt bizony horgászt próbáló feladat. A felsővízi horgászsikerekben kiemelkedő a ponty, az amur és a keszegfélék fogása, a ragadozók közül leggyakoribb a süllő, a csuka és a balinzsákmány, illetve kisebb harcsák.
A békési duzzasztó egy olyan választóvonalat képez a folyón, amely mind az élettérre vonatkozóan, mind a horgászlehetőségek szempontjából meghatározó különbségekkel egy merőben más arcát tárja fel a Kettős-Körösnek. A duzzasztó közvetlen alvízi környezete – a vízlépcsők általános ismérveiből fakadóan – természetszerűleg kiváló és igen kedvelt horgászhely. A pergetők, mártogatók szinte állandó vendégek itt, zsákmányuk leggyakrabban süllő, balin, domolykó, ritkábban harcsa, csuka, míg a finomszerelékes horgászok keszegfélékre, olykor márnára, paducra számíthatnak leginkább.
Az igazi kettős-körösi hangulat azonban Békés települést elhagyva köszönti a horgászt. A folyó, a helyiek között Krisztinának nevezett élővíz-csatornai becsatlakozási pont után – az egykori fehér- és fekete-körösi összefolyás térségében – eredeti medrét veszi fel. Bár sok kanyarulatát lemetszették, a folyó megőrizte vadregényes mivoltát, jó néhány megmaradt kanyaríve megannyi ékszere a tájnak. Jóval keskenyebb, de annál változatosabb, a duzzasztási időszakban helyenként akár 7-10 méteres mélységeket is rejtő, fás partbecsúszásokkal, márgás partoldalakkal, számos kövezett kanyarívvel tarkított ágya titkai kifürkészésére csábítja a horgászt. A békési részektől – a mezőberényi és köröstarcsai részeken át – végig a Sebes-Körössel való egyesülésig számos, ígéretesebbnél-ígéretesebb folyórészlet követi egymást.
A vízterület adatai, információk:
- Hossza: 38,26 fkm
- Területe: 203 ha
- Mederszélesség/mélyég: 40-100 méter/1,5-8 méter
- KHESZ kezelésben lévő szakasz: 38,26 fkm, 203 ha (a folyó teljes hossza)
- Víztérkód(ok):
- a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásától (37,26 fkm) a Sebes-Körössel történő összefolyásig (0,0 fkm) (víztérkód: 04-202-1-1)
Kikötő(k): Békés, Köröstarcsa
A vízterületre vonatkozó speciális szabályok:
- a lékhorgászat tilos
Március 1-től – május 31-ig tilos horgászni az ívó halállomány védelme miatt:
- a Kettős-Körös bal partján, a dobozi híd utáni öböl Békéshez közelebb eső szélétől (46°43’35.49″É / 21°13’9.93″K) a bal parti kubikgödröket összekötő „Róna-csatorna” záró zsilipéig (46°45’16.00″É / 21° 9’59.69″K), amely a Békési duzzasztótól felfelé a bal parton 1 km-re, a meder beszögellésénél található. TÉRKÉP ITT
Jellemző halfajok:
- ponty, harcsa, csuka, süllő, kősüllő, menyhal, balin, kecsege, keszegfélék, kecsege, amur, busafajok
A vízterületre érvényes területi jegyek:
- KHESZ általános
- KHESZ összevont
- Egységes Körösök
- Felsővízi
- Általános ifjúsági
- Gyermek (éves)
- 24 órás
- 72 órás
- Heti
