Elérkezett március 1., ezzel pedig az évnek azon időszaka, amikor is a legtöbb ragadozóhalunkra fajlagos tilalmi időszak van érvényben. A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 9. melléklete írja elő a tilalmi időket, méretkorlátozásokat, napi darabszám korlátozásokat az alábbi főcímmel:
„Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma, illetve mennyisége”
Leírásunkban az érintett ragadozó halfajokkal foglalkozunk tilalmi időrendben.
Csuka és jellemzői:
Teste alacsony, vaskos. Feje nagy, állkapcsai kacsacsőrszerűek. Alsó állkapcsa hosszabb a felsőnél. Szájában tűhegyes fogak ülnek. Hátúszója a farok alatti úszó fölé tolódott. Zöldesszürke alapszínét világosabb foltok, sávok tarkítják. Nagyméretű halunk, hossza az egy métert is elérheti.
Hasonló fajok: a fiatalabb és idősebb példányok külleme minden hazai halfajtól jól megkülönbözteti.
Élőhely: a környezeti feltételek iránt nem érzékeny, de az erős sodrású vizeket kerüli. Leginkább a sekély tavakat, mocsarakat, holtágakat kedveli. Megtelepedik a tározókban, csatornákban is, de a folyók szélvizében, patakokban is találkozhatunk vele.
- Fajlagos tilalmi idő: 02. 01-03. 31.
- Méretkorlátozás Vhr. szerint: legalább 40 cm
- Naponta elvihető darabszám – KHESZ: 2 db
- KHESZ Helyi Horgászrendje szerint helyi alsó és felső méretkorlátozás: 45 cm, 80 cm.
- Ívás: február-március-április
- Tóparti ára: előnevelt korosztály: 20-25 Ft/db, 1-2-3 nyaras: 4000-4200 Ft/kg
Egyéb tudnivalók, érdekességek: Korábban jellemzően február végén, március elején ívott hazánkban, de a melegedő klíma hatására a faj szaporodása mind inkább előrébb tolódik. Az idei enyhe tél kapcsán rendelkezünk olyan visszajelzésekkel, amelyek alapján vélelmezhető, hogy néhol már február elején megtörtént a csukanász.
Balin és jellemzői:
Megnyúlt teste mérsékelten magas, oldalról lapított. Fogaltan szája félig felső állású, szeglete a szem alá ér. Alsó állkapcsa kissé kampós. Pikkelyei aprók. Hátúszója és farokalatti úszója erősen homorú. A mellúszók és a végbélnyílás között a has vonalán éles perem van. Mérete elérheti a 60-70 cm-t.
Hasonló fajok: Nagy szája miatt hasonlít rá a domolykó, de annak nagyobbak a pikkelyei, farokalatti úszója hosszabb és kevésbé homorú. A kurta baing oldalvonala csak néhány pikkelyre terjed ki.
Élőhely: Kedvenc helye a nagyobb folyók áramlásos szakasza a dombvidéktől egészen a torkolatig, de előfordul tiszta vizű tavakban, holtmedrekben is.
- Fajlagos tilalmi idő: 03. 01-04. 30.
- Méretkorlátozás Vhr. szerint: legalább 40 cm
- KHESZ Helyi Horgászrendje szerint helyi alsó és felső méretkorlátozás: 45 cm, 70 cm.
- Naponta elvihető darabszám – KHESZ: 2 db
- Ívás március-április-május
- Tóparti ára: előnevelt: 30-35 Ft/db, egynyaras: 100-150 Ft/db, 1-2-3 nyaras: 4000-4200 Ft
Egyéb tudnivalók, érdekességek: Számtalanszor tapasztalható, hogy idősebb példányokból álló küszcsapatba gyakran állnak be hasonló méretű, 8-10 centiméteres balinivadékok, valószínűleg a halcsapat nyújtotta védelem miatt. A küszöknél jóval apróbb pikkelyei, hatalmas szája, citromsárgába hajló szeme azonban könnyen leleplezik alapos megfigyelésnél.
Sügér és jellemzői:
Változó testmagasságú, oldalról lapított testű hal. Feje nagy, szája végállású, felső állkapcsa a szem középvonaláig ér. Két hátúszója közül az első végén feltűnő fekete folt van. Hasúszói közvetlenül a mellúszó mögött erednek. Oldalain zöldes-feketés harántsávok húzódnak. Kis termetű hal, átlagos hossza 20-25 cm.
Hasonló fajok: A pisztrángsügérnek csak egy (bár látványosan két részre tagolódó) hátúszója van, és az oldala nem sávozott. A széles durbincsnak szintén egy hátúszója van, szája kisebb, oldalán a sávozás elmosódott. Egyik faj hátúszóján sincs fekete folt.
Élőhely: A kisebb folyók alföldi szakaszának jellemző hala, de nagyobb folyók síkvidéki szakaszain, sekélyebb vizű tavakban, tározókban is megtaláljuk.
A KHESZ által először bevezetett 15 cm-es méretkorlátozás immár az említett jogszabály 9. mellékletébe „beemelésre” került, így a KHESZ Helyi Horgászrendje már külön nem említi.
- Fajlagos tilalmi idő: 03 .01-04. 30.
- Méretkorlátozás Vhr. szerint: legalább 15 cm
- Mennyiségi korlátozás: 3 kg/nap
- Ívás: március-április
- Tóparti ára: előnevelt: 30-50 Ft/db, 1-3 nyaras: 5000-5200 Ft/kg
Egyéb tudnivalók, érdekességek: Idősebb korában sem mond le a gerinctelen táplálék fogyasztásáról, ami a horgászok előtt is jól ismert tulajdonsága, főként, ha giliszta kerül csali gyanánt a horogra.
Fogas süllő és jellemzői
Nagyra növő, nyúlánk, oldalról mérsékelten lapított hal. Végállású szájában nagy, erős fogak ülnek, köztük a többinél nagyobb ebfogak is. Szájszeglete eléri a szem hátsó vonalát, idősebb példányoknál azon is túlnyúlik. Oldalát elmosódó sötétebb foltok vagy sávok díszítik. Átlagos hossza 50-70 cm.
Hasonló fajok: A kősüllő zömökebb, szája kisebb, kifejlet példányainak nincsenek ebfogai. A sügér első hátúszójának a végén egy fekete folt van.
Élőhely: Országszerte széles körben elterjedt faj. Nagyobb folyóinkban a paduc-zóna aljától a dévérzónáig egyre növekvő számban fordul elő. A kisebb vízfolyásoknak inkább csak az alsó szakaszán lehet rá számítani, de megtalálható a kellő mennyiségű oldott oxigént tartalmazó állóvizekben is.
- Fajlagos tilalmi idő: 03. 01-04. 30.
- Méretkorlátozás Vhr. szerint: legalább 30 cm
- KHESZ Helyi Horgászrendje szerint helyi alsó és felső méretkorlátozás: 40 cm, 70 cm.
- Naponta elvihető darabszám – KHESZ: 2 db
- Ívás: március-április
- Tóparti ára: előnevelt: 30-50 Ft/db, 1-3 nyaras: 5000-5200 Ft/kg
Egyéb tudnivalók, érdekességek: Mivel ívásához a parti fák gyökérzetére történik, fontos számára a tavaszi magas vízállás, amit sajnos a klímaváltozással negatívan befolyásol a ritkább és kisebb tavaszi árhullámok miatt. Az ikrafészket a hím gondosan őrzi, az ivadékok kikelésének sikere így nem csupán a megfelelő vízállás megléte, hanem az „apa” zavartalanságának horgászok által történő biztosítása is.
A vízminőségre érzékeny faj. Az elmúlt év aszályos időjárása, továbbá az egyre öregedő bányatavak gyengülő vízminősége miatti alacsonyabb oldott oxigénszint helyenként többször megmutatta és agonizálásra, vagy pusztulásra kényszerítette a süllőállományt.
Kősüllő és jellemzői
Közepes méretet elérő, a süllőhöz nagyon hasonló, de annál zömökebb sügérfélénk. Szája csúcsba nyíló, állkapcsain apró, hegyes fogak sorakoznak, de a többi közül kiemelkedő ebfogai csak az egészen fiatal ivadéknak vannak. Szájszöglete legfeljebb a szem közepének vonaláig ér el, oldalain a sötét harántsávozás határozottabb. Maximális hossza 35 cm körül van.
Hasonló fajok: A fogassüllő nyúlánkabb, szája nagyobb és ebfogai vannak A sügér zömökebb, az első hátúszója végén sötét foltot visel.
Élőhely: Nagyobb folyóink márna- és dévérzónájában, valamint nagyobb tavainkban fordul elő. Kevésbé érzékeny a víz minőségére, mint a süllő, nem kerüli el az iszapos mederszakaszokat sem. Kisebb vízfolyásainknak azonban még az alsó szakaszán is ritkaságnak számít.
- Fajlagos tilalmi idő: 03. 01-06. 30.
- Méretkorlátozás Vhr. szerint: legalább 25 cm
- KHESZ Helyi Horgászrendje szerint helyi alsó méretkorlátozás: 30 cm
- Naponta elvihető darabszám – KHESZ: 2 db
- Ívás: március-április-május-június
- Tóparti ára: –
Egyéb tudnivalók, érdekességek: Az oxigénhiányos állapotokat, a vizek lassú elöregedését jobban tűri a „nagytestvér” fogassüllőnél, a Körösök-vidékén az állományának növekedése figyelhető meg. Ennek ellenére több ország vörös könyvében is szerepel, mint veszélyeztetett faj, Romániában például az Al-Dunán kifejezetten ritkának számít. A kisebb egyedek ívása júniusra is kitolódhat, ami indokolja a faj tágabb időjű fajlagos tilalmát.
Végül pedig nem szabad elfeledkeznünk sebes pisztrángról sem, amelynek tilalma az mostani naptári ciklusban 2022. október 03. – 2023. március 31-ig tart. (Mivel a fajnak a KHESZ vizein nincs relevanciája, nem térünk ki részletesen rá.)
Fontos megemlíteni, hogy bár a jogszabály jelenleg nem tiltja fajlagos tilalmi időben az olyan horgászmódszerek és csalik alkalmazását, amelyek az adott, tilalomban lévő halak megfogására célzottan alkalmasak, az országos- és helyi horgászrendek egyre inkább figyelembe veszik ezt, mint nem etikus horgászmagatartást.
„Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.” (Országos Horgászrend IV./36.)
A Balatonnál már nem csak megtartani tilos ezeket a halfajokat, hanem megfogásukra alkalmas csalival horgászni is, erről rendelkezik a Balatoni Horgászrend 32. pontja, mely szerint: „Március 1. – április 30. közötti időben csalihalat, halszeletet, műcsalit, bármely horgászhelyen (parton, stégen, vízi járművön, vízben állva stb.) tartani, azzal horgászni, továbbá süllőt, balint, csukát, kősüllőt és sügért megtartani TILOS!”
Szintén a Balatonnál április 1-től életbe lép az ottani helyi horgászrend 33. pontjában leírt, úgynevezett „csónakos tilalom”, amely szerint a pontosan meghatározott parti sávban szabad csak vízi járműből horgászni, és onnan is csak nappal, illetve csak békés halakra. Kivételt képez az említett pontban pontosan körülírt négy darab kíméleti terület, ahol kizárólag csak partról szabad horgászni!
2023-ban április utolsó két napja hétvégére esik, így a süllő, a balin, a sügér és a csuka tilalma április 28-án pénteken éjfélig tart.
A tilalmi idők betartása jogszabályi előírás, de a szaporodási ciklusban lévő halak kímélete, zavarásuk kerülése az adott faj sikeres szaporodását segíti, ami lehetőséget ad vizeink természetes halutánpótlásának biztosítására.
Leírás forrása: Harka Ákos, Sallai Zoltán – Magyarország halfaunája, 2004
Harka Ákos, Wilhelm Sándor – Halhatározó horgászoknak, halbarátoknak, 2022
Egyéb információk: Sallai Zoltán halkutató