Az elmúlt időszakban több visszajelzés, bejelentés érkezett a Szövetség felé, horgásztársaktól, egyesületi vezetőktől és halőreinktől, hogy számos, egymástól eltérő jellegű vízterületen (holtág, élő folyó, bányató, stb.) találtak elhullott pontyokat, melyek túlnyomó része már régi, iszapos, úgynevezett „fenék dög” volt. A felvetődő kérdésekre Dr. Gorda Sándor, halgazdálkodási szakértő, a KHESZ Halgazdálkodási Bizottságának elnöke válaszol:
– Az ilyen elhullások esetében mire érdemes figyelni?
– Elsősorban arra, hogy csak pontyok, vagy más halfajok is vannak-e az elhullott egyedek között. Amikor több halfaj egyedei is megjelennek, akkor általában valamilyen környezeti ártalomra kell gyanakodni. Ilyen lehet például az elmúlt enyhe tél is, mivel a halak jelentős része nem vermelt el a viszonylag magas vízhőmérséklet miatt, folyamatosan lassú mozgásban voltak, táplálékot azonban nem vettek magukhoz nagyobb mennyiségben, mivel annyira meleg azért nem volt a víz. A tartalék tápanyagot lassan felelő és gyengébb kondíciójú vagy betegségekkel (paraziták, gombák, baktériumok, rákok) terhelt egyedek a tél vége előtt elhullottak (téli „apadó), melyek hullái a fenékről most, az időjárás melegebbre fordultával jönnek a felszínre folyamatosan, annak megfelelően, hogy milyen bomlási stádiumban vannak, és mekkora testtömeggel rendelkeznek.
– Mire utalhat, ha az elpusztult halak többsége ponty?
– Ha az elhullott halak mindegyike, vagy túlnyomó többsége (90-98 %-a) ponty és szintén iszapos fenék dög, abban az esetben himlő-, vagy POX vírus okozta elhullásra lehet gyanakodni, melynek legújabb elnevezése a pontyok álomkórja. Az ilyen pontyok a betegség első szakaszában mozdulatlanul állnak az aljzat fölött, majd elhullásukat követően is itt maradnak és a vízhőmérséklet függvényében 2-3-4 hét múlva jelennek csak meg a felszínen. Az elhullás nem tömeges, azaz nem jelenik meg több száz ponty egyszerre a vízfelszínen, hanem csak néhány az 1-2 darabtól a 15-25 darabig. Egy-egy nap akár ki is maradhat és csak a következő napon vagy 2-3 nap múlva jelennek meg újabb hullák a víz felszínén. Ez a folyamat akár 1-1,5 hónapig is eltarthat, míg a téli fenék dögök mindegyike 1-2 héten belül általában megjelenik a vízfelszínen.
Képünk illusztráció
Fontos megfigyelni, hogy a pontyok között milyen a pikkelyes és a tükrös egyedek aránya, mivel az eddigi észlelések alapján a POX vírus okozta elhullásra a pikkelyes fenotípusú pontyok hajlamosabbak, mint a tükrös megjelenésűek. Az eddigi tapasztaltak alapján a POX vírus 13-14 oC vízhőmérséklet fölött válik virulenssé, azaz az elhullások is ekkor válnak egyre gyakoribbá. Ennél a betegségnél kóválygó, a felszínen agonizáló egyedeket általában nem lehet látni, a víz felszínén már csak a több hetes hullák jelennek meg.
A pontyok elhullásának oka lehet még a koi herpesz vírus megjelenése is. Ennél a betegségnél a vízfelszínen úszó, a partmenti sekély vízben álló pontyokkal lehet találkozni, melyek általában már erősen fertőzöttek Saprolegnia gombával (másodlagos fertőzés a legyengül pontyokon), a testfelületük száraz, pikkelyeik felborzoltak, kopoltyú lemezeiken pedig gennyes, rothadó, fehér és elhalt barna foltokat lehet látni. Ennél a betegségnél tömeges elhullás is előfordulhat. A vírus okozta betegség tünetei általában 17-18 oC-os vízhőmérséklet elérését követően jelennek meg, mivel a herpesz vírus csak ekkor válik virulenssé.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy a koi herpesz vírus (KHV) fertőzés bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, olyan, mint például a sertés pestis vagy a mézelő méhek nyúlós költésrothadása.
– Milyen intézkedések javasoltak ezekben az esetekben?
– Sajnos a már elhullott téli „apadóval” és a két vírus okozta betegséggel szemben védekezni, gyógykezelést alkalmazni nem lehet. Az elhullott halak okozta esetleges vízminőség romlás ellen a 15-20 kg/ha adagú klórmeszes kezelés javasolt egy helyszíni vízminőség vizsgálatot követően.
Szarvas, 2019. április 25.
Dr. Gorda Sándor
AM szakértő
okleveles halászati szakmérnök