A Vidékfejlesztési Minisztérium törvényben rögzíti mi tekinthető orvhalászatnak és orvhorgászatnak, továbbá szigorítaná a természetes vizek kereskedelmi célú halászatának szabályait, köztük a halászat módját és eszközhasználatát is – írta a Napi Gazdaság pénteki számának cikke. A jelenlegi szabályozáshoz képest a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szeretné szigorítani a természetes vizek kereskedelmi célú halászatának szabályozását, javítani a halőrzés lehetőségeit, ösztönözni az élőhelyfejlesztést, a környezetkímélő gazdálkodást, továbbá a horgásztatással kapcsolatos hasznosítást. Mivel az orvhalászat már önálló tényállásként is büntethető az új Btk. alapján, a jogszabály alkalmazhatósága érdekében ágazati törvényben is szükséges megalapozni, hogy mi tekinthető orvhalászatnak és orvhorgászatnak. Jelenleg is zajlik az új halgazdálkodási törvény szakmai egyeztetése a szaktárca és a szakmai érdekképviseletek között. A tervek szerint év végén kerül majd a kormány, jövő tavasszal pedig parlament elé − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Bardócz Tamás, a VM erdészeti, halászati és vadászati főosztályának vezetője. (Képünk illusztráció)
A Vidékfejlesztési Minisztérium törvényben rögzíti mi tekinthető orvhalászatnak és orvhorgászatnak, továbbá szigorítaná a természetes vizek kereskedelmi célú halászatának szabályait, köztük a halászat módját és eszközhasználatát is – írta a Napi Gazdaság pénteki számának cikke. A jelenlegi szabályozáshoz képest a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szeretné szigorítani a természetes vizek kereskedelmi célú halászatának szabályozását, javítani a halőrzés lehetőségeit, ösztönözni az élőhelyfejlesztést, a környezetkímélő gazdálkodást, továbbá a horgásztatással kapcsolatos hasznosítást. Mivel az orvhalászat már önálló tényállásként is büntethető az új Btk. alapján, a jogszabály alkalmazhatósága érdekében ágazati törvényben is szükséges megalapozni, hogy mi tekinthető orvhalászatnak és orvhorgászatnak. Jelenleg is zajlik az új halgazdálkodási törvény szakmai egyeztetése a szaktárca és a szakmai érdekképviseletek között. A tervek szerint év végén kerül majd a kormány, jövő tavasszal pedig parlament elé − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Bardócz Tamás, a VM erdészeti, halászati és vadászati főosztályának vezetője. (Képünk illusztráció)
A tárca visszaszorítaná az illegális halértékesítést: ennek érdekében bevezetné a kifogott halak teljes élelmiszerláncon nyomon követhetőségét adó fogási tanúsítványt. A tervek szerint a kereskedelmi célú halászattal foglalkozók a jövőben csak a halfogás befejezése után kiállított fogási tanúsítvánnyal együtt értékesíthetnék a kifogott halakat, a fogási naplóként is szolgáló bizonylat másolatán pedig azt is rögzíteni kellene, hogy kinek mennyit értékesítettek − ezt pedig a halászati hatóság ellenőrizhetné. Több a feketén eladott mennyiség, mint a legális Ágazati becslések szerint a természetes vizekből illegálisan kifogott, feketén forgalomba kerülő hal volumene meghaladja a legálisan kifogott, évi 6-7 ezer tonnás mennyiséget is. A nyomon követési rendszer bevezetése egyébként lehetővé tenné, hogy a folyami halakat magasabb áron lehessen értékesíteni a kiskereskedelemben. Emellett szigorítanánk a kereskedelmi célú halászat módját, eszközhasználatát a folyóvizeken, a szabályszegő halászoktól pedig megvonható lenne az engedély − mondta Bardócz. A szaktárca a jövőben erősebben kötné tulajdonhoz a zárt vízterületek − bányatavak, holtágak, víztározók − halászati hasznosítási jogának megszerezhetőségét, és egyszerűsítenék az eljárást. Eddig ugyanis e területek tulajdonosainak ugyanúgy pályáznia kellett, mintha bármely, a hasznosítási jog elnyerésében érdekelt független piaci szereplőnek. Az egyéb természetes vizek, folyóvizek hasznosítási jogára, haszonbérletére továbbra is pályázni kell majd. A VM átvizsgálná, és kismértékben emelné a haszonbérleti, hasznosítási díjakat is − akad olyan terület, ahol az ebből származó bevétel a bérlővel kapcsolatos ügyintézés postaköltségére sem elég. A díjrendszer átalakításakor azonban továbbra is kiemelt cél lenne, hogy minden víz hasznosítása során legyen valamilyen halgazdálkodási tevékenység. Az új törvény szerint továbbra is 10-15 év lehetne a haszonbérleti szerződések maximuma, viszont egyszerűsítené és egyértelműsítené az állam szerződésbontási jogait arra az esetre, ha a bérlő megszegi a vállalásait.
Cikk forrása: Napi Gazdaság (napi.hu) http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/retteghetnek_a_halaszok_szigorit_a_vm.531899.html