Szeptember 17-én a tavalyi év hagyományát követve sereglettek össze a finomszerelékes horgászat hívei a Poklás csatornán, hogy „szabadstílusban” vessék össze tudásuk és szerencséjük legjavát a „Módszerek harca” elnevezésű verseny keretében.
A kétfős csapatok alkotta mezőny, a csapattagok számának megfelelően két szektorba sorolva, egyfordulós rendszerben volt hivatott megvívni csatáját délelőtt 9 órától délután 15 óráig a vízterület szinte teljes szakaszán elhelyezkedve.
A választott horgászmódszerek közül – a vízterület adottságainak megfelelően – elsősorban a feeder, a rakós és a match dominált attól függően, hogy ki, miben bízott leginkább, illetve a sorsolt helyeken a mederviszonyok és az egyéb körülmények melyik stílusnak engedtek teret leginkább.
Akik már részt vettek valaha a Poklás csatornán horgászversenyen, azok jól tudták, hogy az alapvetően ponty, amur, ezüstkárász (illetve törpeharcsa) összetételű versenyhalállomány – főként az első két faj – óvatosabbá válik ilyekor és előszeretettel húzódik el a versenyzaj közeléből, inkább a túloldal sok helyen nádtorzsos, akadós mederrészeit preferálva.
Ezért most sem volt meglepő, hogy a fogási mennyiségek árnyaltabb képet adtak a vízterület valós halállományáról, noha az esővel induló verseny első egy-két órájában a pálya középső harmadán kifejezetten kapós kedvükben voltak a halak.
A eső nyomában kitisztuló, gyenge szélmozgást adó időben a déli órák közel harminc fokos nyárutói melege aztán visszavetette az ígéretes halétvágyat és igencsak szurkolni kellett egy-egy szebb halat jelentő szerelékelhúzásért.
Egy-egy ponty, be-beugró amurok, fájdalmas halvesztések jellemezték innentől a viadalt és a horgászok jól tudták, ezek a „néha” halak nagyon komolyan beleszólhatnak a versenyhelyezések alakulásába. Egy-egy szebb, sikeresen szákba terelt uszonyos ezért fokozott örömet jelentett, főként, hogy néhol 4-5 kilós amurok is megkörnyékezték a szerelékeket. Nem beszélve arról, hogy a meteorológia délutánra újabb, méghozzá igen komoly zivatart jósolt a térségre, ami abszolút kiszámíthatatlanságot ígért a verseny finisére.
A cyberkorszaknak köszönhetően így nem is ért senkit sem váratlanul, hogy bő fél órával a lefújás előtt, komoly szélbetöréssel érkezett meg az okoseszközökön már régen szemmel tartott zivatar. Olyannyira markánsan, ömleni kezdő esővel zendített rá, hogy a szervezők, helyes döntést hozva azonnal lefújták a találkozót. Néhány sapka és napernyő így is a vízben között ki, de ami lehetett, az menthető volt.
A mérlegelés és eredményhirdetés azonban a masszívan zuhogó eső harmincadjára jutott, ahol sorban beázó digitális mérlegek és gyorsan sárrá változó talaj nehezítette a verseny utolsó momentumait.
Szervezők és versenyzők együttes kitartásának köszönhetően azonban a cudar idő ellenére is megtalálták gazdájukat a díjak és serlegek, nem maradt el a legjobbaknak kijáró taps és természetesen a csoportkép sem.
Eredmények:
Helyezés | Csapattagok | Pontszám | Összfogás |
1. | Tóth Zoltán Szabó József |
8 | 15,84 kg |
2. | Szalai Zsolt Tokaji Roland |
9 | 10,32 kg |
3. | Lázár Krisztián Karácsonyi Máté |
9 | 10,18 kg |
4. | Lázár János Karácsonyi Roland |
11 | 9,16 kg |
5. | Szatmári Roland Téglás Béla |
11 | 8,35 kg |
6. | Hricsovinyi József Kelemen Miklós |
13 | 11,52 kg |
Mezőny összfogás: 107.08 kg | |||
Legnagyobb hal: Heisz Zoltán – amur 9.23 kg |