A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége immár több mint tíz éve zajló (2011-) kecsegetelepítési programjának részeként tegnap ismét növendék tokhalak érkeztek a Körösökbe (Hármas-, Sebes- Kettős- és Fekete-Körös).
A remek kondícióban lévő, kézbe fogva igen erőteljesnek mutatkozó, átlagosan 20-30 dkg-os vérteshalakat, derekegyházi haltermelő partnerünktől (Stizonativ Kft – Aquaculture Farm) sikerült beszereznünk mintegy 463 kilogramm tételben.
A kihelyezésekre alkalmas vízparti helyszíneken ezúttal is több esetben találkoztunk horgászokkal, akik nemcsak készségesen engedték át a horgászhelyet a telepítési műveletek idejére, hanem szívesen közreműködtek a „kétkezi” feladatokban is, olykor még egy-egy fotóra is vállalkozva, amelyet a fotós kérésére halőreink a háttérből elismerően offline „lájkoltak”.
Ezzel kapcsolatosan egyébként pozitív példaként kell említenünk, hogy a haltelepítéseket a horgászok egyre szélesebb tábora akkor is örömmel üdvözli a vízparton, ha azok nem a standard háromnyaras pontyokkal érkeznek, hanem például előnevelt halapróságokkal, vagy esetünkben olyan különleges őshonos hallal, mint a kecsege, amelyik jelenleg (ráadásul) nem fogható státuszban van.
A körösi kecsegetelepítési-programról és magáról a faj körösi helyzetéről érdemes tudni, hogy ez a megjelenésre is különleges, a magyarországi folyókban egyedüliként fennmaradt őshonos tokhalunk korábban a Körösökben is gyakori volt. A rendelkezésre álló horgászstatisztikák szerint a ’60-as, ’70-es években éves fogása meghaladta az 300-500 kg-ot, a ’80-as évektől visszaesett 50 és 150 kg közé, a 2000-es évek közepén 30-50 kg-os mennyiségben lehetett a fogási naplók összesítése alapján nyomon követni, majd 2008-tól szinte teljesen megfogyatkozott. Az okok között leghangsúlyosabbként említhető az élőhelyek beszűkülése, az ívásra alkalmas folyószakaszok eltűnése/átalakulása, a táplálékellátottság romlása, a vízszennyezések hatásai, a mesterséges műtárgyak létesítése, a 2016. évig folytatott természetesvízi (ipari) halászat vámjai, a téli időszakban megsokszorozódó kárókatonaállomány okozta terhelés.
Szövetségünk tapasztalva a körösi populációk drasztikus és tendenciózus csökkenését, a természetesvízi horgászati hasznosítók között 2011-ben úttörőként felvette a fajt az éves telepítési programjába, lehetőségeihez mérten ezzel ellensúlyozva a fentnevezett negatív hatásokat, megelőzve a körösi kecsegék vízrendszerből való teljes eltűnését.
