A Bács-Kiskun Megyei Horgász Egyesületek Szövetsége volt a megszervezője és összehívója annak a halászati őri továbbképzésnek, ami 2016. december 9-én a Duna jobb partján fekvő Ordas községben hat megyei horgász szövetség összesen 63 rendészeti feladatokat ellátó, alkalmazotti státuszú halászati őre részvételével került megrendezésre. A programban a Szövetségek részéről a megnövekedett vízterületnagyság és ezáltal a szerteágazó munkafeladatok jegyében négy előadás hangzott el az aktuális halőrzési kérdésekről. A rendezvényt Kovács Sándor, a BÁCSHOSZ ügyvezető elnökének köszöntője, majd Nagy Zsolt, Ordas község polgármesterének üdvözlő szavai nyitották.
A község polgármestere néhány mondatban bemutatta a települést, majd hozzáfűzte, hogy a helyi földrajzi adottságok a Duna közvetlen közelsége miatt egyedülállók.
Kovács Sándor szintén köszöntötte a Szövetségek halászati őreit, az előadókat, a résztvevő horgászvezetőket és elmondta, hogy a néhány évvel ezelőtti, szintén egy Duna parti településen közösen megszervezett rendészeti vizsga méltó folytatása a mostani továbbképzés. Kitért arra, hogy a rendészeti hatáskörökkel kiegészült halászati őri feladatok amellett, hogy további intézkedési jogosultságokat adtak, a mindennapi munkavégzés ezáltal fokozottabb felelősséggel is jár.
Az előadássorozatot Csachné Rubint Etelka, a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságának megbízott igazgatóhelyettese nyitotta meg. Előadását a NÉBIH feladatellátásának ismertetése után a halászati őrzésre vonatkozó jogszabályi háttér felelevenítésével, az intézkedési jogosultságokkal, az év végi aktualitásokkal és az állami halászati őri szolgálat munkájának bemutatásával kezdte meg, majd elmondta, hogy a külön rendeletben meghatározott konkrét halgazdálkodási bírságtételek által csökkent a peres ügyek száma. Ismertette a jelenleg működő elektronikus nyilvántartási rendszereket – közte a SZÁK programot, a halfogások nyilvántartását – és beszámolt arról is, hogy kifejlesztés alatt van egy mobil alkalmazás a halászati őrök munkájának elősegítésére. Beszélt a magán horgásztavak, halastavak kérdésköréről. Problémaként tárta föl több esetben a kisebb magánvizeken, vagy halastavakon végzett horgásztatásnál a különböző tájidegen-idegenhonos halfajokkal való népesítést, ezzel kikerülésük esetén veszélyeztetve természetes vizek őshonos halállományát. Előadását a turista állami horgászjegyekről és a tiltott eszközökről, ezt követően több konkrét, fotókkal is alátámasztott fajsúlyos eset ismertetésével zárta, elősegítve ezzel a halászati őri munka gyakorlatiasságát. Végezetül a NÉBIH, a maga és az állami halőri szolgálat nevében, segítségüket felajánlva eredményes munkát kívánt a jelenlévőknek.
A továbbképzés a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola két szakoktatója, Dr. Király Balázs és Ábrahám Péter előadásával folytatódott. Az elméleti részben a jogos védelem fogalmáról, tényállásairól, a Büntető Törvénykönyv halászati őrzésre kiterjedő részeiről, majd a jogtalan támadás és elhárításának eseteiről hangzottak el a főbb tudnivalók. Dr. Király Balázs több fontos gyakorlati tudnivaló mellett kiemelte, hogy a védekező cselekménynek mindig elhárító jelleggel kell megtörténnie, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogos védelem verbális jellegű megnyilvánulással, cselekménnyel szemben nem alkalmazható. Ábrahám Péter a konkrét intézkedésekre tért át, hangsúlyozva a felismerést, kockázatelemzést, helyzetmegítélést és a jó kommunikáció fontosságát. Kitért az intézkedések szakszerűségére, jogszerűségére, majd gyakorlati eseteket ismertetve beszélt az intézkedés alá vont személyek magatartási formáiról is. Előadását a továbbképzésen részt vevő halászati őrök bevonásával gyakorlati példán át a kényszerítő eszközök típusaival, használatuk alapelveivel, módjaival és alkalmazásuk esetén a további teendőkkel fejezte be.
A résztvevő halászati őrök továbbképzése Dr. Tóth Balázs, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársának érdekes fényképekkel gazdagon illusztrált előadásával folyatódott, melynek fő témája a védett és a Natura 2000 halfajok és felismerésük volt. Az ide vonatkozó jogszabályi és rendeleti háttér után a résztvevők számos érdekes, felismerést segítő fényképekkel illusztrált diákon többek között megtudhatták a különböző márna fajok, durbincsfélék, leánykoncér, balkáni csík, ingola fajok, küllőfélék, tokfélék, sujtásos küsz megkülönböztetésének sajátosságait. Dr. Tóth Balázs kiemelte, hogy fontos lenne több hazai folyó egyes szakaszain halvédelmi okokból elérni a közlekedő hajóforgalom sebességkorlátozását. Beszélt továbbá a duzzasztóművek halfaunára gyakorolt hatásairól, a mederkotrásokról, a jövevény fajokon belül a gébfélék időrendi megjelenéséről.
Az előadássorozatot Dr. Gorda Sándor, halgazdálkodási szakértő fotókkal és esetismertetésekkel illusztrált előadása zárta, melyben részletesen ismertette a tiltott halászatai és horgászati eszköztárat, benne a különböző hálófajtákat, elektromos halászgépet, gereblyéző felszereléseket és egyéb, a sokéves szakértői munkája alapján tapasztaltakat. Kitért az ezen eszközök által a különböző halfajokon okozott külsérelmi nyomokra és a halegészségügyi kockázatokra is. Előadását egy-egy súlyos eset részletes ismertetésével zárta.
A kérdések és észrevételek után Kovács Sándor összefoglalta az elhangozottakat és minden megyei halászati őri csoportnak további eredményes munkát kívánt.
Cikk, képek: KHESZ, Nemes A.
