Január 1-től a teljes árú állami horgászjegy – vagy más néven egységes állami horgászokmány – díja 3.300 forintra emelkedik. Információink szerint az ország nagyobb vízkezelői között jó néhányan emelik a területi horgászjegyek árait. Az ország legnagyobb és legismertebb horgászvize, a Balaton kezelője az elmúlt napokban jelentetett meg egy szakcikket, melyben az emelés mértékéről és okairól nyilatkozott az alábbiak szerint. (A teljes cikk lentebb olvasható.) A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége 2016 év után 2020-ra szintén emeli az általa kiadott területi horgászjegyek árait. Erről részletes tájékoztatást weboldalunkon december elején adunk.
A horgászjegy árak és a betelepített halak mennyisége is emelkedik 2020-ban a Balatonon (forráscikk: http://balatonihal.hu/)
2019.11.15-én a VI. Balatoni Horgász Konferencián, Gyenesdiáson jelentettük be, hogy 2020-tól a BHNp. Zrt. 9 év után emeli a horgászjegyek árait. Az alábbiakban áttekintjük az emelés okait és várható előnyeit.
Mit kap a horgász a jegyárért cserébe?
Elsősorban a lehetőséget kapja, hogy az ország egyik legszebb vizén rekreációs tevékenységet végezzen, kikapcsolódjon és szabályozott keretek között akár 100 db méretkorlátozással védett halat is haza vihessen. A BHNp Zrt. gazdálkodása 80%-ban erre a bevételre épül. Mivel a cég nonprofit elven működik és közhasznú feladatot lát el, az eredmény visszaforgatásra kerül a horgászturizmus és a Balaton halállományának fejlesztésébe. A jegybevételből finanszírozzuk a haltelepítéseket (amelynek háttere a tógazdasági haltermelés), a halőrzést (ide tartozik a haltetem begyűjtés is), továbbá értelemszerűen a bérköltségeket is. Az áremelés szükségszerűségét jól szemlélteti, ha megnézzük a főbb költségtételek 2011-2019 közti emelkedését. (Lásd az eredeti forráscikkben: http://balatonihal.hu/)
Egy átlagos fizetésű halőr bruttó keresete 2011-ben: 127.000 Ft volt, míg 2019-ben 240.000 Ft.
A haltelepítések „anyagát” adó, magunk által megtermelt halunk önköltségi ára 36%-ot, a vásárolt egynyaras süllő ára 75%-ot emelkedett ezen időszak alatt!
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a szolgáltatások fogyasztói árindexe az alábbiak szerint alakult: (Lásd az eredeti forráscikkben: http://balatonihal.hu/)
Amennyiben tehát az infláció mértékében emeltük volna a 26.000 Ft-os éves jegy árát, 2019-ben 30963 Ft-ba kerülne.
Hogyan tudtuk megoldani mégis, hogy ennyi időn át nem emeltünk árat?
A gazdálkodásunk ezen időszak alatt hatékonyabbá vált, a haltermelésünk hozama jelentősen nőtt. A halászat 2013. december 5-i leállításával egy veszteséget termelő ágazat szűnt meg, ezt követően pedig évről-évre több horgász látogatott el a Balatonhoz, így a horgászjegy árbevételünk is emelkedésnek indult.
Azonban a jegyforgalom növekedésének üteme 2019-re lassuló képet mutat, a költségek további emelkedése pedig már egyértelműen szükségessé teszi a horgászjegyek árának emelését.
A fenti okok miatt 2020-tól egy átlagosan 19%-os jegyáremelést állapítottunk meg, az alábbiak szerint: (Lásd az eredeti forráscikkben: http://balatonihal.hu/)
Látható, hogy a zölddel jelölt ifjúsági, gyermek és turista jegyek árain nem változtattunk azért, hogy a fiatal korosztályoknak és a kezdő vendéghorgászoknak minél könnyebben elérhető legyen a horgászat, mint kikapcsolódás. Az emelés mértékét az említett költségnövekedésen túl indokolhatja még, ha összehasonlításként utána nézünk, más nagy természetes vizeinken hogyan alakul a horgászjegyek ára és az elvihető halmennyiség aránya a Balatonhoz képest. (pl. a Deseda, a Velencei-tó, a Ráckevei-Duna, vagy a Tisza-tó)
A behúzós éves területi jegy csekély eladott darabszáma és a vele kapcsolatos sorozatos félreértések miatt megszűnik 2020-tól. További változás, hogy a korábban „65 év feletti” jegyeink helyett 2020-tól „70 év feletti” jegyeket tudunk csak kiadni. Ennek oka, hogy a MOHOSZ által országosan bevezetendő HORINFÓ jegyértékesítő rendszer használatára térünk át, amely egységesen 70 év felett biztosít kedvezményt mind az állami jegyeket, mind a területi jegyeket illetően.
Többlet telepítések várhatóak
Korábban írtunk róla, hogy visszatérnek Társaságunk kezelésébe olyan tógazdaságok, amelyek jogelődünk, a Balatoni Halászati Zrt.-hez tartoztak. Ezen tóegységek korszerűsítésére is fordítanunk kell, de ezeket a költségeket a jövőbe való befektetésként kell értelmezni, hiszen az új tófelületekkel kiegészülve minden telepítendő fajunk esetében önellátóak lehetünk, így a süllő telepítési nehézségei is megoldódhatnak, sőt terveink szerint a telepítési kötelezettségeken is emelhetünk néhány éven belül. A süllő esetében ma még nem tudjuk a teljes kötelezettségünket magunk megtermelni, ki vagyunk szolgáltatva a közbeszerzés és a piaci viszonyok okozta nehézségeknek.
Akik a honlapunkat rendszeresen követik, azok tisztában vannak vele, hogy Társaságunk éves pontytelepítési kötelezettsége 300 tonna a két- és háromnyaras korosztályból. Ezt a számot a gazdálkodásunk eredményének függvényében rendszeresen felülmúljuk, 2018-ban például 65 tonna pluszt engedtünk a Balatonba. Már jövőre is igyekszünk tovább növelni ezt a számot, 2021-től pedig az akkorra termelésbe kerülő új tógazdaságoknak és a mostani jegyáremelésnek köszönhetően tervezhetjük, hogy 400 tonna pontyot fogunk tudni a Balatonba telepíteni.
(forráscikk: http://balatonihal.hu/)