 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Teljes vízgyűjtő területe: 4.645 km2
Hazai vízgyűjtőterülete: 151 km2
A meder átlagos szélessége: 20-30 méter
A víz átlagos mélysége: 0,4 – 8 méter
Hazai hossza: 20,5 km. (60 hektár)
KHESZ kezelésében: Teljes hazai szakasza – az országhatártól az összefolyásig (Szanazug)
Vízügyi információk: kovizig.hu
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ lejtőinek vizeit gyűjtő Rossia, a Vida és Tapa összefolyásával a Hollódi és a Gyepes-Görbedi patakok egy ágát gyűjti össze. Balról a Béli hegység észak-keleti-oldaláról lefutó vizek, dél-nyugati oldalról a Bél, a Sártos, a Kalacsa, és ezek összefolyásával a Tőz patak torkollik a Fekete-Körösbe. A Tőzre Bokszegnél, a kisebb mellékvizekre a Béli hegység nyugati lábánál kisebb vízvisszatartó tározók, mellékcsatornák létesültek. Belényesnél, majd Szent-Miklósnál a hegységből az Alföldre kilépve Tenke, Tamásda érintésével kanyargós medrében nyugati irányt követve Antnál lépi át a román-magyar határt.
Az országhatárokra gátkoronákon jól látható sorompó és tábla figyelmeztet, határ közeli szakasza érintetlen természeti szépségű. Bal partja a 20,5-16. fkm-ig határvíz, az országhatár mellett helyezkedik el az Anti gátőrház (19,2 fkm), melyet a Gyulavárit és Dénesmajort átszelő kövesúton lehet megközelíteni. Ezen a szakaszon viszonylag kevés horgászhely található. A folyó nyomvonalát 8 km-en kíséri a mályvádi erdő, a 6,2 fkm-nél a mályvádi árvízi szükségtározó vízvisszavezető műtárgya látható. A vasúti híd és a remetei közúti híd között húzódik Gyula-Városerdő. A hangulatos üdülőtelepen szállás, élelmiszerbolt, vendéglátóegységek találhatók, a nyári időszakban homokos strandja benépesül a folyó tiszta vizében frissülni vágyó fürdőzőkkel. A közúti hidat elhagyva a töltés az összefolyás felé veszi az irányt, négy kilométer után összefut a Fehér-Körös gátjával és körülöleli a Kis-Delta szükségtározót. Városerdőtől az összefolyásig számos horgászhely szakítja meg a vízpart keskeny, néhol kiszélesedő fás, cserjés növényzetét. Jobb partján a román határ közelségét jelzi a 14,8 folyamkilométernél a töltésen kívül található Malomfoki gátőrház és szivattyútelep, valamint a betonlépcsővel ellátott vízmérce, mely a vízről is jól felismerhető. A folyó e malomfoki szakaszát legkönnyebben Sarkadról, a cukorgyári kövesúton lehet megközelíteni. A jobb part jellegzetes műtárgya a határ közeli homokos részen üzemelő úszó homokkotró, a Sarkaddal határos sitkai szakaszhoz közeledve a Kopolya (Bárkás) csatorna befolyója és a parti környezetből kiemelkedő építmény, a „cementház”. Tovább haladva vadregényes kanyarulatok után éri el a folyó a fent említett vasúti hidat, a Pándy Kálmán Kórház tüdőgyógyászati részlegét, majd a Gyula-Sarkad közutat összekötő hidat. A hidat elhagyva a töltésen belül két holtág is fennmaradt, melyek alsó része csatlakozik a főmederhez. A szanazugi gátőrház felé közeledve a gátkoronáról jobbra szemlélődve szép látványt nyújtanak a Dobozi dámtelep tisztáson legelő vadjai. Az összefolyástól 100 méteres távolságból már jól látható a Szanazugnál működő személyi komp kör alakú esőbeállója, itt kibetonozott fel és lejárón tudunk az üdülőtelepre átjutni és a szomszédos rámpán horgászcsónakot vízre tenni.
A folyó a helyi horgászok kedvelt helye, ártere és a gátkoronák kirándulások, gyalogos és kerékpáros túrák kiváló helyszínei. Habitusát keskeny meder, kőszórásos kanyarulatok, meredek, leszakadt partélek, bemosott fák, román oldalon jobb partját csak a kisvíznél látható kiemelkedő kőszórások, a belső íven hordaléktól feltöltött kanyarok és agyagos részek váltakozása jellemzik. A Fekete-Körös mederadottságai, a beszakadt partok, a kőszórásokkal védett kanyarok, homokos, agyagos, a gyökerekkel, gallyakkal tűzdelt meder számos haltartó helyet rejtenek.
Jellemző halfajok: keszegfélék, ponty, amur, süllő, harcsa, balin, domolykó, menyhal, márna, sügér és számos védett halfaj.
Horgászrend:
- tilos horgászni december 1-jétől március 1-jéig a szanazugi gátőrháztól a 2. fm km-ig terjedő szakasz mindkét oldalán,
- az amur legkisebb kifogható mérete 50 cm,
- május 2-június 15-ig terjedő tilalmi időben harcsából a 80 cm-nél nagyobb tarható meg,
- szemetes helyen horgászni tilos! A szemetet, hulladékot a horgász köteles a horgászat megkezdése előtt összegyűjteni, a horgászat befejeztével magával vinni. szemetes horgászhelyen való horgászásért a területi engedély bevonásra kerül!
- vízinövények, fák, bokrok kivágása, gyérítése tilos,
- külső testfelületen akasztott halat azonnal vissza kell helyezni, tilos megtartani,
- az őshonos halállomány védelmében az alábbi halfajok egyedeit a kifogásukat követően haladéktalanul vissza kell helyezni a vízbe,
- széles (arany) kárász (carassius carassius)
- garda (pelecus cultratus)
- compó (tinca tinca)
- kősüllő (sander vologense)
- a kifogott törpeharcsát a vízbe visszahelyezni tilos,
Jegyárak (2012):
- Összevont teljes jogú éves: 20.000 Ft
- Összevont kedvezményes éves: 10.000 Ft
- Gyula térsége teljes jogú éves: 14.500 Ft
- Gyula térsége kedvezményes éves: 7.300 Ft
- Napijegy: 2.500 Ft (teljes j.) / 1.300 Ft (kedvezményes), hetijegy: 8.000 Ft (teljes), 4.000 Ft (kedvezményes)
Jegyváltás: Területi jegyeket árusító helyek menüpont
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Teljes vízgyűjtő területe: 4.645 km2
Hazai vízgyűjtőterülete: 151 km2
A meder átlagos szélessége: 20-30 méter
A víz átlagos mélysége: 0,4 – 8 méter
Hazai hossza: 20,5 km. (60 hektár)
KHESZ kezelésében: Teljes hazai szakasza – az országhatártól az összefolyásig (Szanazug)
Vízügyi információk: kovizig.hu
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ lejtőinek vizeit gyűjtő Rossia, a Vida és Tapa összefolyásával a Hollódi és a Gyepes-Görbedi patakok egy ágát gyűjti össze. Balról a Béli hegység észak-keleti-oldaláról lefutó vizek, dél-nyugati oldalról a Bél, a Sártos, a Kalacsa, és ezek összefolyásával a Tőz patak torkollik a Fekete-Körösbe. A Tőzre Bokszegnél, a kisebb mellékvizekre a Béli hegység nyugati lábánál kisebb vízvisszatartó tározók, mellékcsatornák létesültek. Belényesnél, majd Szent-Miklósnál a hegységből az Alföldre kilépve Tenke, Tamásda érintésével kanyargós medrében nyugati irányt követve Antnál lépi át a román-magyar határt.
Az országhatárokra gátkoronákon jól látható sorompó és tábla figyelmeztet, határ közeli szakasza érintetlen természeti szépségű. Bal partja a 20,5-16. fkm-ig határvíz, az országhatár mellett helyezkedik el az Anti gátőrház (19,2 fkm), melyet a Gyulavárit és Dénesmajort átszelő kövesúton lehet megközelíteni. Ezen a szakaszon viszonylag kevés horgászhely található. A folyó nyomvonalát 8 km-en kíséri a mályvádi erdő, a 6,2 fkm-nél a mályvádi árvízi szükségtározó vízvisszavezető műtárgya látható. A vasúti híd és a remetei közúti híd között húzódik Gyula-Városerdő. A hangulatos üdülőtelepen szállás, élelmiszerbolt, vendéglátóegységek találhatók, a nyári időszakban homokos strandja benépesül a folyó tiszta vizében frissülni vágyó fürdőzőkkel. A közúti hidat elhagyva a töltés az összefolyás felé veszi az irányt, négy kilométer után összefut a Fehér-Körös gátjával és körülöleli a Kis-Delta szükségtározót. Városerdőtől az összefolyásig számos horgászhely szakítja meg a vízpart keskeny, néhol kiszélesedő fás, cserjés növényzetét. Jobb partján a román határ közelségét jelzi a 14,8 folyamkilométernél a töltésen kívül található Malomfoki gátőrház és szivattyútelep, valamint a betonlépcsővel ellátott vízmérce, mely a vízről is jól felismerhető. A folyó e malomfoki szakaszát legkönnyebben Sarkadról, a cukorgyári kövesúton lehet megközelíteni. A jobb part jellegzetes műtárgya a határ közeli homokos részen üzemelő úszó homokkotró, a Sarkaddal határos sitkai szakaszhoz közeledve a Kopolya (Bárkás) csatorna befolyója és a parti környezetből kiemelkedő építmény, a „cementház”. Tovább haladva vadregényes kanyarulatok után éri el a folyó a fent említett vasúti hidat, a Pándy Kálmán Kórház tüdőgyógyászati részlegét, majd a Gyula-Sarkad közutat összekötő hidat. A hidat elhagyva a töltésen belül két holtág is fennmaradt, melyek alsó része csatlakozik a főmederhez. A szanazugi gátőrház felé közeledve a gátkoronáról jobbra szemlélődve szép látványt nyújtanak a Dobozi dámtelep tisztáson legelő vadjai. Az összefolyástól 100 méteres távolságból már jól látható a Szanazugnál működő személyi komp kör alakú esőbeállója, itt kibetonozott fel és lejárón tudunk az üdülőtelepre átjutni és a szomszédos rámpán horgászcsónakot vízre tenni.
A folyó a helyi horgászok kedvelt helye, ártere és a gátkoronák kirándulások, gyalogos és kerékpáros túrák kiváló helyszínei. Habitusát keskeny meder, kőszórásos kanyarulatok, meredek, leszakadt partélek, bemosott fák, román oldalon jobb partját csak a kisvíznél látható kiemelkedő kőszórások, a belső íven hordaléktól feltöltött kanyarok és agyagos részek váltakozása jellemzik. A Fekete-Körös mederadottságai, a beszakadt partok, a kőszórásokkal védett kanyarok, homokos, agyagos, a gyökerekkel, gallyakkal tűzdelt meder számos haltartó helyet rejtenek.
Jellemző halfajok: keszegfélék, ponty, amur, süllő, harcsa, balin, domolykó, menyhal, márna, sügér és számos védett halfaj.
Horgászrend:
- tilos horgászni december 1-jétől március 1-jéig a szanazugi gátőrháztól a 2. fm km-ig terjedő szakasz mindkét oldalán,
- az amur legkisebb kifogható mérete 50 cm,
- május 2-június 15-ig terjedő tilalmi időben harcsából a 80 cm-nél nagyobb tarható meg,
- szemetes helyen horgászni tilos! A szemetet, hulladékot a horgász köteles a horgászat megkezdése előtt összegyűjteni, a horgászat befejeztével magával vinni. szemetes horgászhelyen való horgászásért a területi engedély bevonásra kerül!
- vízinövények, fák, bokrok kivágása, gyérítése tilos,
- külső testfelületen akasztott halat azonnal vissza kell helyezni, tilos megtartani,
- az őshonos halállomány védelmében az alábbi halfajok egyedeit a kifogásukat követően haladéktalanul vissza kell helyezni a vízbe,
- széles (arany) kárász (carassius carassius)
- garda (pelecus cultratus)
- compó (tinca tinca)
- kősüllő (sander vologense)
- a kifogott törpeharcsát a vízbe visszahelyezni tilos,
Jegyárak (2012):
- Összevont teljes jogú éves: 20.000 Ft
- Összevont kedvezményes éves: 10.000 Ft
- Gyula térsége teljes jogú éves: 14.500 Ft
- Gyula térsége kedvezményes éves: 7.300 Ft
- Napijegy: 2.500 Ft (teljes j.) / 1.300 Ft (kedvezményes), hetijegy: 8.000 Ft (teljes), 4.000 Ft (kedvezményes)
Jegyváltás: Területi jegyeket árusító helyek menüpont