Összefoglaló a horgászatra vonatkozó fontosabb előírásokról

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. CII. törvényből, módosításából, valamint a végrehajtására kiadott, 2014. január 1-én hatályba lépett 133/2013. VM rendeletből a könnyebb értelmezhetőséget elősegítve Horgászaink részére összegyűjtöttük a fontosabb előírsokat. Az anyag témakörökre szedve tekinti át az új szabályozást a következő összefoglalóban.

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből

(az anyag vázlatos formátumú és nem teljes körű)

A horgászatra vonatkozó következő kivonat, egyedi szerkezetű összeállítás, helyenkénti beszúrásokkal a jobb értelmezhetőség érdekében a 2013. évi CII. sz. a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényből és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendeletből készült.

A horgászat: rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása.
A horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve.
A hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése.

A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.

 A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése tilos.

A halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására.

A halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény.

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette.

A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység  horgászat esetén állami horgászjeggyel a törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

Horgászatra jogosító okmányok

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez állami horgászjegy, fogási napló, valamint a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászni állami horgászjegy birtokában lehet, a hal megfogása és visszaengedése céljából, a horgászatra vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

Állami horgászjegyről

Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni. 

Az állami horgászjegy nem ruházható át.

Egy személynek – az adott típusból (állami horgászjegy) – egy naptári évben csak egy adható.

Az állami horgászjegy díj ellenében váltható. Az állami horgászjegy 2000 Ft díj ellenében váltható, és kiadásának vagy hosszabbításának napjától kezdve a következő év január 31. napjáig érvényes. A horgászjegy érvényessége 2000 Ft díj ellenében legfeljebb négy alkalommal meghosszabbítható.

Az állami horgászjegy érvényessége akkor hosszabbítható meg, ha az igénylő rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta.

Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött, a hároméves kortól (horgászat alsó korhatára) az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy, az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy, illetve a horgászvizsga letétele alól mentesített értelmi fogyatékos személy, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. (Az állami horgászjegyet ki kell váltani, de az díjmentes ebben a szakaszban felsorolt személyek részére a feltételek teljesülése esetén)

A horgászvizsga letétele alól mentesített értelmi fogyatékos személyek és az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személyek számára az állami horgászjegy megfizetése alóli mentesség igazolását a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága állítja ki a számára benyújtott dokumentumok alapján.

Az állami horgászjegy igénylője köteles írásban nyilatkozni szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségéről, arról, hogy nem áll ezekből eredő korlátozás hatálya alatt, illetve még nem rendelkezik az adott évre érvényes állami horgászjeggyel, valamint az előző évre szóló fogási naplóját leadásáról.

Az állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság – a jogosult kérelmére, díj ellenében – intézkedik az okmányok pótlásáról.

Állami horgászjegy nem adható annak a személynek – a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra – akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

Az állami horgászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől
a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,
c) akinek a horgászattal, vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,
d) aki tiltott eszközzel vagy módon horgászik.

Az állami horgászjegy kiadása megtagadásának a három hónaptól három évig terjedő időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.

Az állami horgászjegy váltásától történő eltiltás időtartamába – ha az állami halászjegy, illetve állami horgászjegy a cselekmény elkövetésének időpontjában visszatartásra került, vagy az engedélyes azt a közigazgatási döntés jogerőre emelkedését megelőzően a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának leadta – a visszatartás, illetve a leadás időtartamát beszámítják.

Területi jegyről

A halgazdálkodásra jogosult(ak) területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.

 A területi jegy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen csak állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít horgászatra. A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező.

A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót, a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet. Ezeket a halfogásra jogosító okmányokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult (vízhasznosító), a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.

Halgazdálkodási vízterületen az érvényes állami horgászjegy birtoklása nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak minősül.

 A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak.

A horgászati jogsértő cselekményeknek minősített eseteiben az állami horgászjegyet a halászati őr intézkedése során visszatarthatja a jogsértő személytől és a szabálysértési eljárás kezdeményezésével megküldi a halgazdálkodási hatóságnak.

A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedésével összefüggésben a területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja.

Állami horgászvizsgáról

Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság negyedévente legalább egy állami horgászvizsga napot jelöl ki. 

A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága olyan szervezetet is feljogosíthat horgászvizsgáztatásra, mely vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az általa meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal honlapján vagy egyéb formában közzéteszi. A vizsgáztatásra feljogosított szervezet (pl. szövetség. egyesület) a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt 15 nappal honlapján vagy egyéb formában közzéteszi.

Ha a legalább 12. életévét betöltött személy horgászvizsgát tesz, ifjúsági horgásznak kell tekinteni és a más jogszabályokban meghatározott díjkedvezményekre jogosult.

 A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja.

 Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;
c) az alapvető horgászmódszerekről;
d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;
f) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;
i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;
j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint
k) a horgászetikáról.

 A sikeres állami horgászvizsgát követően, a vizsgázó állami horgászvizsga bizonyítványt kap, amelyet a vizsgáztató ad át.

 Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.

 Az állami fogási naplóról

 A horgászat során kifogott halak – nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány.

 A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa feljogosított szervezet, pl. horgász egyesület az állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki. Az állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni.

  A fogási naplót az állami horgászjegyet kibocsátó részére, az állami horgászjegy kiváltásának helyén kell leadni.

 Az állami horgászjegyhez kiadott fogási naplót legkésőbb a fogási naplón feltüntetett tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles leadni annak a szervezetnek, amelynél az állami horgászjegyét kiváltotta vagy a következő évi állami horgászjegyét kiváltani szándékozik.

A fogási napló tulajdonosa köteles úgy átadni a fogási naplóját, hogy éves fogási adatait nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként és halfajonként összesíti, valamint összegzi a horgászattal eltöltött napok számát.

 A határidőben és megfelelően összesített formában leadott horgász fogási naplóról az átvevő igazolást ad, és nyilvántartást vezet. Igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani, vagy új állami horgászjegyét kiváltani.

 A tárgyévet követő év február 28-i leadási határidőn túli, vagy hibásan kitöltött fogási napló esetében is kiadható az állami horgászjegy. Ebben az esetben az állami horgászjegy díja a mindenkori díj összegének kétszerese.

 A horgászat vagy a halászat megkezdésekor a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati tevékenység megkezdésének napját. Vízi járműből végzett horgászat esetén a vízi jármű indulása számít a horgászat megkezdésének. A horgászat megkezdése előtt a fogási napló fogás összesítő táblázatában fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját.

Az engedélyes a kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső halat horgászat esetén a horogtól való megszabadítás után azonnal köteles a fogási naplóba bejegyezni. A megtartani nem kívánt, a fogást követően haladéktalanul elengedett halat a fogási naplóba nem kell bejegyezni.

A darabszám-korlátozással nem védett halfajok mennyiségét azok össztömegében kifejezve a horgászat befejezését követően, a vízpart elhagyása előtt köteles a fogási naplóba bejegyezni. A bejegyzést naponta akár többször is el kell elvégezni, ha a horgász a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületet napközben elhagyja, azaz ismét el kell végezni, ha ugyanazon a napon horgászva ismét darabszám-korlátozással nem védett halfajokat fog ki.

 A kifogott és megtartani kívánt, darabszám-korlátozás alá eső őshonos halat faj szerinti bontásban, egyedszám (soronként 1 egyed) és kilogramm szerint kell megadni, darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halat fajszerinti bontásban kilogrammban kell megadni, az egyéb őshonos halfajokat együttesen kilogrammban, valamint az egyéb idegenhonos halfajokat együttesen szintén kilogrammban kell megadni.

 A fogási naplóba a hal becsült testtömeg adatait 0,5 kg pontossággal kell beírni. A napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajok testtömeg adatait egyedenként (darabonként) kell rögzíteni, melyhez vízterületenként, halfajonként és naponta 3 sor áll rendelkezésre a fogási naplóban.

 A horgász fogási napló az azonos sorszámú állami horgászjegy érvényességi idejéig használható.

A horgászat szabályairól

Állami horgászjeggyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú, horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat.

A hároméves kortól (horgászat alsó korhatára) az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött állami horgászjeggyel és az ahhoz kiadott területi jeggyel rendelkező gyermek horgász kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett horgászhat.

A gyermek horgász és horgászvizsga letétele alól felmentést kapott értelmi fogyatékos az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy – legfeljebb háromágú – horoggal felszerelt horgászkészséget használhat

A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat.

A fogási méret: a halak oldalán, az orrcsúcstól a farokúszó tövéig mért testhosszúság

A horgászat gyakorlása során be kell tartani a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan: az őshonos halfajok fogására vonatkozó szabályokat; az egyes halfajok kifogását tiltó fajlagos tilalmi időket, a kifogható halfajokra vonatkozó méretkorlátozásokat, a halfajonként naponta kifogható horgászati mennyiségi korlátozást

A halgazdálkodásra jogosult, a vízhasznosító az előző bekezdésben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő vízterületére vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.

Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.

Valamely fogási tilalom alá eső faj véletlenül megfogott egyedét vagy a méret- és mennyiségi korlátozások által tiltott halat – a horogtól óvatosan és gyorsan megszabadítva, vagy ha ez sérülésmentesen nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére, akkor is, ha sérült, beteg vagy elpusztult.

Tiltott módszerekről

 Tilos a horgászat során a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.

 Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül a gereblyézés alkalmazása. A gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer.

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. Fogási tanúsítványt csak halászati engedélyes igényelhet.

Fogható őshonos és idenhonos halfajok, illetve nem fogható őshonos halfajok

 A halgazdálkodási vízterületeken fogható őshonos és nem fogható őshonos halfajok felsorolását, valamint a vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok jegyzéke a következő:

Őshonos halfajok

magyar név	tudományos név	fogható	nem fogható	közösségi jelentőségű faj
kecsege	Acipenser ruthenus		X	X
angolna	Anguilla anguilla	X
bodorka	Rutilus rutilus	X
vörösszárnyú keszeg	Scardinius erythrophthalmus	X
domolykó	Leuciscus cephalus	X
jászkeszeg	Leuciscus idus	X
balin	Aspius aspius	X		X
szélhajtó küsz	Alburnus alburnus	X
karikakeszeg	Blicca bjoerkna	X
dévérkeszeg	Abramis brama	X
laposkeszeg	Abramis ballerus	X
bagolykeszeg	Abramis sapa	X
szilvaorrú keszeg	Vimba vimba	X
garda	Pelecus cultratus	X		X
paduc	Chondrostoma nasus	X
compó	Tinca tinca	X
márna	Barbus barbus	X		X
széles kárász	Carassius carassius		X
ponty	Cyprinus carpio	X
harcsa	Silurus glanis	X
csuka	Esox lucius	X
sebes pisztráng	Salmo trutta	X
menyhal	Lota lota	X
sügér	Perca fluviatilis	X
vágó durbincs	Gymnocephalus cernua		X
fogassüllő	Sander lucioperca	X
kősüllő	Sander volgensis	X

 Vizeinkben rendszeresen előforduló idegenhonos halfajok

magyar név	tudományos név	inváziós	spontán jövevényfaj
lénai tok	Acipenser baeri
lapátorrú tok	Polyodon spathula
amur	Ctenopharyngodon idella
fekete amur	Mylopharingodon piceus
razbóra	Pseudorasbora parva	X
ezüstkárász	Carassius gibelio	X
busa	Hypophthalmichtys sp.	X
törpeharcsa	Ameiurus nebulosus	X
fekete törpeharcsa	Ameiurus melas	X
pettyes harcsa	Ictalurus punctatus
afrikai harcsa	Clarias sp., Heterobranchus sp.
pataki szajbling	Salvelinus fontinalis
szivárványos pisztráng	Oncorhynchus mykiss
tüskés pikó (beleértve a nyugati pikót is)	Gasterosteus aculeatus (in. G. gymnurus)
naphal	Lepomis gibbosus	X
pisztrángsügér	Micropterus salmoides
amurgéb	Perccottus glenii	X
folyami géb	Neogobio fluviatilis		X
csupasztorkú géb	Neogobius gymnotrachelus		X
Kessler-géb	Neogobius kessleri		X
feketeszájú géb	Neogobius melanostomus		X
tarka géb	Proterorhinus marmoratus		X
kaukázusi törpegéb	Knipowitschia caucasica		X

Méret- és mennyiségi korlátozások, fogási tilalmi idők

Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya (méretkorlátozása), valamint a horgászattal kifogható napi darabszáma:

magyar név	fajlagos tilalmi időszak	kifogható halak mérettartománya	naponta kifogható darabszám
csuka	02. 01 – 03. 31.	legalább 40 cm	3 db
balin	03. 01 – 04. 30.	legalább 40 cm	3 db
sügér	03. 01 – 04. 30.	minden
fogassüllő	03. 01 – 04. 30.	legalább 30 cm	3 db
kősüllő	03. 01 – 06. 30.	legalább 25 cm	3 db
garda	04. 15 – 05. 31.	legalább 20 cm
domolykó	04. 15 – 05. 31.	legalább 25 cm
jászkeszeg	04. 15 – 05. 31.	legalább 20 cm
szilvaorrú keszeg	04. 15 – 05. 31.	legalább 20 cm
paduc	04. 15 – 05. 31.	legalább 20 cm
márna	04. 15 – 05. 31.	legalább 40 cm	3 db
ponty	05.02. – 05. 31.	legalább 30 cm	3 db
compó	05. 02 – 06. 15.	legalább 25 cm	3 db
harcsa	05. 02 – 06. 15.	legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm	3 db
sebes pisztráng	10. 01 – 03. 31.	legalább 22 cm	3 db
menyhal	–	legalább 25 cm	3 db

Egész éven keresztül nem fogható halfajok: kecsege, széles kárász és vágó durbincs és a természetvédelmi oltalom alatt álló halfajok.

A megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

Egyes halgazdálkodási vízterületeken ezektől az előírásoktól a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága – hivatalból vagy a jogosult kérelmére – eltérhet. Az eltérés időtartamát a vízhasznosítónak az adott évi területi jegyen, vagy mellékletén fel kell tüntetnie. A jogosulatlan kifogás halvédelmi szabálysértése az ilyen eltérő fogási korlátozások és tilalmi idők megszegésével is megvalósul. A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.

Horgászat napi mennyiségi korlátozása

Az állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozás alá tartozó őshonos halfajokból naponta fajonként 3 darabot, összesen legfeljebb 5 darabot foghat ki. A kifogott halat a korábban kifogottal kicserélni tilos.

Az állami horgászjeggyel rendelkező személy nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halfajokból naponta összesen 10 kg-ot foghat ki. Ha a horgász olyan őshonos, napi darabszám-korlátozással nem érintett halat fog, amellyel ezt a súlyhatárt átlépi, a halat megtarthatja, de aznap további napi darabszám-korlátozással nem érintett őshonos halat nem foghat ki.

A gyermekhorgász és horgászvizsga letétele alól felmentést kapott értelmi fogyatékos a napi darabszám-korlátozás alá tartozó halfajokból naponta összesen 1 darabot, a napi darabszám-korlátozás alá nem eső őshonos halfajokból naponta összesen 5 kg-ot foghat ki.

A kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. Tilos a megfogott halak kínzása.  A megtartani nem kívánt halat azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kívülről horogra akadt halat megtartani tilos. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni. A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani kíméletesen és gyorsan leölve szabad. A 30 cm-nél kisebb halak élve is szállíthatók, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számukra a megfelelő életfeltételeket.

Az őshonos halállomány védelme érdekében idegenhonos halakat a vízbe engedni, és az inváziós idegenhonos halakat visszaengedni tilos. Idegenhonos hallal csalizni kizárólag azon a halgazdálkodási vízterületen szabad, ahol az kifogásra került.

Horgászatra vonatkozó speciális szabályok

Az ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz.

A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a telelő és szaporodó helyek védelmére halgazdálkodási kíméleti területet jelöl ki. A halgazdálkodásra jogosult (vízhasznosító) a területi jegyen, vagy a területi jeggyel együtt átadott nyomtatott tájékoztatóban gondoskodik a kíméleti terület határai részletes leírásának, valamint a kíméleti területre vonatkozó halfogási tilalom időbeli hatályának megismertetéséről

Tilos a szemetelés, vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása, a partvédelmet szolgáló építmények megbontása, károsítása.

November 1. és március 15. közötti időszakban a vermelő halállományok védelme érdekében szonár használata a halfogási tevékenységhez tilos.

 A horgászatra jogosító okmányok birtokában a horgász saját használatra csalizás céljából gyűjthet más hasznos víziállatot, a védelem alatt álló fajok kivételével.

Halőrzés

A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló törvénynek megfelelően szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel kell rendelkeznie.

A halászati őr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni. Az állami alkalmazásban álló halászati őr bármely halgazdálkodási vízterületen eljárhat.

Az alkalmazott halászati őr a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult a jogszabályokban meghatározott jogkörein túl:

– azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez, vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani;
– a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
– a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,
– a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,
– a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet elvenni attól a személytől, aki tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik, kíméleti területen horgászik vagy halászik, tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja, védett hal egyedét kifogja, általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi.

 A halgazdálkodásra jogosult kérelmére a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg, és a hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal rendelkezik. A társadalmi halőr jogosult:

 – a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és azok átvételére,
– horgászati, halászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,
– a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig, vagy a hal visszaengedésére.

A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az esküt tett társadalmi halőr részére szolgálati igazolványt állít ki. Az igazolvány visszavonásig érvényes.

A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során:

– jogosulatlan vagy nem megengedett módon való horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt – elismervény ellenében – visszatarthatja;
– jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;
– a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;
– jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket ellenőrizni;

A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki:

-a jogosulatlanul horgászó;
-a fogási napló vezetését elmulasztó;
-a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó;
-a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;
-a kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést végző;
-a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
 -a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
-az állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;
 -az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;
 -a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;
-a méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósítószeméllyel szemben.

 A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint. A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni. A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el.

A halgazdálkodási bírság összegét a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a határozatban feltüntetett számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

 

A fentiekben összefoglalt jogszabályok megtalálhatók és letölthetők weblapuk Letöltések menüpontja alatt.

Az összefoglaló forrása, cikk: MOHOSZ, KHESZ