Általánosságban
A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét fehéres mészkőhordalékáról kapta. Hegyvidéki szakaszán vizét tápláló jelentősebb patakok a jobb oldali betorkolású Ribicza, Halmágyi, Menyházai és a Dézna patakok egyesülésével a Sebes-patak. Bal oldalról jelentősebb mellékvizei a Váca, a Zöldes és a Csigér. Számos vízszabályozási munkálatot végeztek Kriscsór helységtől kezdődően.
Nagyhalmágy és Honctő községek között a Fehér-Körös mély szorost vágott, mely helyenként kiszélesedik. A Honctői-medencében a folyó lejtője kilométerenként egy métert esik, gyakran felhalmozva hordalékát. A medencéből kijutva a meder újra mélyül, majd a Zarándi medencébe újra szélesen fut. A hegyvidéki övezetben völgyét természetes állapotú növényzet jellemzi, főleg gyertyános-bükkösök, a dombvidéken kocsánytalan-tölgyesek, csertölgyesek. Az alföldi övezetekben a folyót mezőgazdasági területek övezik, a berkek nagy részét kivágták, ritkán jelennek meg kis kiterjedésű puhafa ligetek.
Az országhatárt Gyulavárinál lépi át. Egykori medre Veszelyt érintve Békés alatt egyesült a Fekete-Körössel, melyet a Gyulát fenyegető árvíz miatt az 1856-ban megnyitott Gyula-Békési Nagycsatornába vezettek át. Régi vonulata Veszelyt, Békéscsaba határát, majd Békést érintve folyik össze a Gyulát, Békéscsabát és Békést átszelő Élővíz-csatornával, végül a Krisztina-zugban találkozik az élő Körössel. A folyó magyarországi szakaszát egyenes, mesterséges, ásott meder jellemzi, Szanazugnál a Fekete-Körössel egyesülve Kettős-Körösként folyik tovább Doboz és Békés felé. Gyulánál duzzasztómű található rajta, mely eredetileg tűs gátként az Élővíz-csatorna vízellátására 1895-ben épült, később 1994 után tömlős gáttá lett átalakítva. Partja egyenes, jól belátható, keskeny bokorsávval szegélyezve, melyek benyúló gyökerei a halak természetes búvóhelyei. A Fehér-Körös hazai szakasza a dévérszinttájba sorolható, gyakori horgászzsákmány a süllő, a balin, az amur és a ponty. A keszegfélék népes táborából találkozhatunk itt dévérkeszeggel, jásszal és a szilvaorrú keszeggel is, egy-egy domolykó vagy márna igazi különlegesség lehet.
A vízterület adatai, információk:
- Hossza: 9,78 fkm (magyarországi szakasz)
- Területe: 29 ha
- Mederszélesség/mélyég: 15-20 méter/1,5-5 méter
- KHESZ kezelésben lévő szakasz: 9,78 fkm, 29 ha (a teljes magyarországi szakasz)
- Víztérkód(ok): 04-017-1-1
Kikötő(k): nincs
A vízterületre vonatkozó speciális szabályok:
- a lékhorgászat tilos
Jellemző halfajok:
- ponty, harcsa, csuka, süllő, balin, keszegfélék
A vízterületre érvényes területi jegyek:
- KHESZ általános
- KHESZ összevont
- Egységes Körösök
- Felsővízi
- Általános ifjúsági
- Gyermek (éves)
- 24 órás
- 72 órás
- Heti
