Ha az utóbbi évek sokszor csapadékszegény időjárásának következményeként elfelejtettük volna, amit most tapasztalhatunk, az nem más, mint a Körös-vidék folyóinak igazi (egykori) természete. Heves, gyakori áradások, jellemzően télvégen-tavaszon. És igen, nyár derekán is. Hétvégén tetőztek folyóink, de az előrejelzések szerint máris újabb árhullám közelít.
Júniusi nagyvíz legutóbb 2010-ben volt a Körös-vidék folyóin, de az a tavaszi árhullámok Tisza által feltartóztatott víztömegeinek volt köszönhető. Ami most figyelhető meg, nem más, mint a koranyár zivatarainak évtizede nem tapasztalt hatása a Körösökre.
Lehet, furcsán hangzik, de május második fele és a június „Medárdja” az év legcsapadékosabb időszaka. Ekkor átlagosan 200 mm csapadék hullik hazánkban, míg szeptembertől-áprilisig csupán 30-50 mm. Ezt példázza klasszikus módon az elmúlt hetek időjárása.
Régen megszokott volt a jellegzetesen sárgásbarna nyári körösi árhullám
Hatalmas zivatarláncok alakulnak ki, ezek közül pedig nem egy éppen a Körös-vidéken vonul keresztül, érintve a táj hegyvidéki vízgyűjtőit is. Hatása a harmincfokos hőség mellett ugyancsak kontrasztos.
Délután és este viharok, csapkodó istennyila, szakadó eső, a hegyekből futó óriási víztömegek. Következményükként az első jelentősebb árhullám most hétvégén tetőzött a Körösökön a zöld növénytömegek és vakítóan kék nyári ég kontrasztjában jellegzetesen sárgálló vízzel. Árvízi készültséget nem tett szükségessé, helyenként éppen csak kilátogatott a hullámtérre.
Békésnél néhol a gátlábig kiöntött a Kettős-Körös
A köröstarcsai szabad strandra is kilátogatott a hétvégén tetőző árhullám
Alig kezdtek azonban apadni az élővizek, a péntek este-éjjel újfent átvonuló zivatarlánc hegyekből zúduló víztömegei már javában erre tartanak, az előrejelzések szerint még markánsabb, akár elsőfokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó áradást okozhatva a hét második felében.
A pénteki zivatarláncból kialakuló árhullám előrejelzése
(Forrás: Országos Vízjelző Szolgálat)
Vasárnap este pedig végigdübörgött a körösi tájon az újabb csapadékcella, egyelőre még nem tudni, mit indítva útjára a Zarándi-, Béli-, Bihari-hegységből. Egy azonban valószínűnek látszik. A következő napok, de akár hetek is a nyári áradások jegyében telhetnek el.
A folyóvízen már javában beindult horgászszezon szempontjából ez persze nem kedvező. Az hagyján, hogy egy ideig nélkülözni kell a horgászatot a folyókon, de ha még nagyobb vizek jönnek, az a körösi kishajó kikötők esetében a teljes kikötői infrastruktúra ideiglenes hullámtéri kitelepítését eredményezheti, nem beszélve egy esetleges komolyabb árvízvédelmi készültség problematikájáról. Erre pedig igen nagy esély van, hiszen csak az elmúlt 24 órában a hegyi- és síkvidéki vízgyűjtők számos pontján 70-90 mm közötti csapadékmennyiség hullott.
A Körösök vidékén vasárnap este átvonuló viharcellák radarképe (Forrás: idokep.hu)
Nem könnyű ilyenkor az ember számára nyilvánvalóan aggályos hatásokon túltekinteni és a természeti, ökológiai értékek szempontjából kifejezetten előnyös hozadékokat szemlélni. Jusson eszünkbe ilyenkor, hogy ezek előbb-utóbb horgász és kikötős számára is megtérülnek, hiszen a ha hihetünk a régi mondásnak: „Sok víz, sok hal.” Ennél pedig szebbet-jobbat hosszútávon aligha kívánhatunk.
Cikk, fotó: Tószögi György
|
Gátszakadás a Körösökön Az emlékezetes 1980-as Körös-völgyi árvíz sem a télvégi-tavaszi időszakban következett be. A hegyi vízgyűjtőkre nyár derekán hullott le néhány nap alatt az a mintegy 200 mm csapadék, ami 36 óra alatt több mint kilenc méterrel emelte meg a Fekete-Körös szintjét. Mindennek eredményeként július 26-án a Sebes-Körös jobb oldali gátja három helyen az összefolyás közelében, majd július 28-án a Kettős-Körös jobb parti töltése Békés és Mezőberény között a Bodzás-zugnál szakadt át összesen 126 km² mezőgazdasági- és lakóterületet árasztva el vízzel.
|
