Toul város mellett, a Mosel-folyón került megrendezésre 2023. május 26–27. között a XV. Veterán, a V. Masters és a XXIV. Mozgáskorlátozott Világbajnokság. A Francia Sporthorgász Szövetség (FFPS) szervezésében lebonyolított világbajnokságon 22 nemzet 38 csapata mérette meg magát. A magyar nemzeti válogatottak tagjai sporttörténelmi sikert elérve mindhárom kategóriában csapatvilágbajnoki címet szereztek, ráadásul egyéni arany és ezüstéremnek is örülhettünk. A válogatott tagjaként Körös-vidéki horgászként ült ládára ifj. Holler László is, akinek kiváló teljesítménye nagyban hozzájárult a masters csapat világbajnoki győzelméhez.
– Hogyan kerültél a válogatottba?
– Most vagyok 65-dik éves, tehát én vagyok a csapat legidősebb tagja. Kicsit viccesen hangzik, hogy egy olyan újonc, aki világbajnokságot nyert és rögtön ki is öregedett a csapatból. Ez a villámsiker köszönhető annak, hogy két éve Szeged–Maty-éren sikerült megnyernem az országos bajnokságot. Az ranglista szerinti öt válogatott kerettag mellett így „utazó”, de nem horgászó 6. kerettagként vehettem részt a magyar válogatott munkájában, de akkor a csapatnak nem sikerült nyerni. idén már fix ötödik tagként, mint tartalék utaztam egy nagyon jól sikerült felkészülést követően és a verseny második napján lehetőséget is kaptam, hogy bizonyítsak.
– Milyen csapattaktika és -döntés révén kerültél ládára a második fordulóban?
– A csapatkapitány (Timár Dániel) úgy köszönte meg a tréninget, hogy bár mindenki nagyon szépen dolgozott a felkészülés során, de reméli, nem lesz szükség a tartalékcserére. Ezt nyilván kettős érzés hallani tartalékként. Az események azonban mondhatni, a „javamra” alakultak. Az első napon a négy szektoreredményünkben Heimann Józsi 11. helye jelezte, hogy nem tudta elkapni a ritmust, így szombaton a helyébe léptem. A szerencse is mellém szegődött, hiszen az A-szektorba sorsolva az egyik szélső, „kedvezményezett” helyet sikerült húzni. Ez kiváló esélyt volt nekem és a csapatnak is egy nagyon jó szektoreredmény elérésére. Jól álltunk, hiszen az első napon Faragó Robi 6-ost horgászott, Erdei Attila 4-est, Ambrus Tibi pedig szektor 1-et.
– Mi volt a taktika, amivel nekivágtál a mindent eldöntő 2. fordulónak?
– A tréningnapokon kiderült, hogy a felső szektorokban néha megjelenik egy-egy keszeg a versenypálya fő halainak számító gébek mellett. Ennek ellenére csak az utóbbira lehetett építeni a horgászatot. Aki viszont ilyen kedvező helyre került, mint én, az esetleg megpróbálkozhatott a versenyidő második felében a dévérkeszeg-fogással, feltéve, ha jól készíti elő ehhez a pályát. A 15-20 dekagrammostól a 2 kilóig jelenlévő keszegek nyilvánvalóan sokat tudtak lendíteni a gébek dekáról-dekára gyarapodó összsúlyában, persze rendkívül kockázatosan. Szerencsére a rajt után szinte rögtön sikerült megtalálni a gébeket az előttem lévő nagy kövekkel, moszatszerű vízinövényekkel tarkított mederszakaszon. Az első órában fogtam 99 halat, a másodikban 70, a harmadikban 50 körül, a végén 88-at, összesen 314-et, ami bő 3 kilós eredményt adott. A stabil, erőteljes gébes ritmus miatt nem volt indokolt keszegre rápróbálnom. Ennek ellenére az első óra után elkezdtem folyamatosan dévérre etetni, már csak azért is, ha valahol a pályán megjelenik a nagyobb hal, akkor azonnal váltani tudjak. Erre végül nem került sor és a stabil, eredményes gébezésnek köszönhetően szinte biztos volt a szektor 1-es helyem, ami meg is lett.
– A magyar nemzeti horgászválogatottak tagjai sporttörténelmi sikert elérve mindhárom kategóriában csapatvilágbajnoki címet szereztek, ráadásul a veteránoknál Timár Gábor révén egyéni aranynak, mastersben Erdei Attila teljesítményének köszönhetően ezüstéremnek is örülhettünk. „Újonc” válogatott versenyzőként hogyan életed meg ezt a sikeráradatot?
– Kifejezhetetlenül nagy élményként. Békés megyei horgászként a válogatottba kerülve ezt nem csak az elért eredmények adták, hanem a felkészülés során megtapasztaltak is. A profi, világszínvonalat képviselő horgászok között fantasztikus volt megélni, hogy milyen az a szisztematikus felkészülési, építkezési rendszer, ahogy a csapat és az egyéni taktikák kidolgozásra kerülnek. Azzal a háttértámogatással, amely onnan indul, hogy mit reggelizik az ember, odáig, hogy verseny közben hogyan áramlanak az információk. Büszke vagyok arra, hogy mindennek részese és az elért eredmények segítője lehettem. Hálás köszönet érte.
– Ez kétségkívül egy karriercsúcs, de az itteni szép időkről se feledkezzünk meg…
– Hódmezővásárhelyről származom és egy masters horgász útja nyilván rendkívül hosszú, ezért inkább csak arra térek ki, hogy itt helyben a Nyári Tamás által szervezett és összetartott megyei versenyhorgász közösségben találtam meg a helyem az utóbbi években. Családias, rendkívüli emberekkel megáldott közeg, amelynek világi dolgoktól innen és túl, oszlopos „kerettagja” maradok.
Fotók: MOHOSZ
(A XV. Veterán, a V. Masters és a XXIV. Mozgáskorlátozott Világbajnokság hivatalos összefoglalója a MOHOSZ weboldalán olvasható.)
