2023. április 20-án elhunyt Nemes László, a MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottságának, majd a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KHESZ) nyugalmazott ügyvezetője, egyben tiszteletbeli tagja, a MOHOSZ Választmányának tagja (1992-2015).
Horgászszervezetben betöltött tisztségét megelőzően a békéscsabai gépgyár, majd a békéscsabai cserépgyár igazgatójaként dolgozott gépész üzemmérnökként. Már gyermekkorától fogva meghatározó volt számára a természet és a víz szeretete és az ehhez kötődő hobbija a horgászat, ami élete végéig megmaradt. Saját ötletét megvalósítva a téglagyár dolgozói körében 1973-ban megalakították a Téglagyári Horgászegyesületet, amelynek titkára volt haláláig. Pótolhatatlan érdemei voltak a horgászegyesület, később a megye és az ország horgásztársadalma érdekében végzett munkában.
1976-ban a békéscsabai Téglagyári Horgász Egyesület tagjaival, egyben munkatársaival kezdték el építeni az egyesület Félhalmi ötös holtág parti horgásztanyáját. A horgásztanya sorsát mindvégig szívén viselte és rengeteget tett érte, amit – a mai érában idegennek hangzó, de akkoriban sok akarattal, jó szervezéssel és együttműködéssel – társadalmi munkában fel tudtak építeni. A horgásztanya megvalósulását elvekben, építőanyagokkal és munkájával is mindvégig támogatta.
A horgásztanya 1983-ra készült el, a társadalmi munkák során Ő szinte mindig jelen volt. 1992-ben a horgászegyesületi aktivitásának és ebből fakadó ismertségének köszönhetően a Magyar Országos Horgász Szövetség Békés Megyei Intéző Bizottságánál, majd a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetégénél folytatta munkáséveit ügyvezetőként. Közben az új szakterületnek és munkakörnek megfelelve 1992-1994 között elvégezte a Debreceni Tudományegyetem halászati szakmérnök szakát. A szakmérnöki kapcsán új ismeretségekre tett szert és új barátságai alakultak.
A műszaki pályát követően a horgászszervezeti és a halgazdálkodási feladatokat is odaadóan végezte 2008. évi nyugdíjba vonulásáig. Szerették és elismerték munkáját, hozzáértését, higgadt, megfontolt bölcs személyiségét és élettapasztalatát. A MOHOSZ Választmányi tagsága mellett szakmai bizottságokban is közreműködött. A Magyar Országos Horgász Szövetség vezetői gyakran emlegették, hogy a vitás helyzetekben Ő volt a „mérleg nyelve”. 2008-ban a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségétől a „Körösvidék horgászatáért” kitüntetést kapott.
A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége részéről Dr. Hunya Miklós így búcsúzik:
„Ahogy az utak találkoznak és keresztezik egymást, úgy az emberek is találkoznak saját útjaikat járva. Aztán tovább mennek, vagy együtt kezdenek egy új utat bejárni. Nemes Lacival, mint egyesületi vezetővel valamikor a ’80-as évek derekán találkoztam először. Én akkor a MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottságának tagja voltam és egy tenni akaró, szókimondó embert ismertem meg személyében, aki bátran elmondta a horgászattal, a horgász szervezetek működésével kapcsolatos meglátásait, véleményét. Talán e mentalitásának köszönhetően is 1990-ben már a megyei intéző bizottság tagjai között szerepelt, hisz a rendszerváltás horgászat terén is új gondolkodást, új tenni akarást igényelt. Laci a reform gondolkodás egyik élharcosa volt közösségünkben, de emellett így 30 év távlatából visszagondolva azt hiszem Ő is kereste önmagát és az új útját. Sok-sok átvitatott nap után megyei horgász közösségünk úgy döntött, hogy 1993-ban saját útját járva a Magyar Országos Horgász Szövetségtől jogilag és anyagilag is elkülönítve létrehozza saját szervezetét, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségét. Ebben neki is vezérszerepe volt. Az önállóság azonban önmagában nem sokat ér, ha nincs mögötte megfelelő szervezet és tényleges teljesítmény. A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHESZ) akkori vezetősége több pályázó meghallgatása után az új szervezet ügyvezetőjének Nemes Lacit választotta meg. Visszagondolva jó választás volt és azt hiszem Laci is megtalálta önmagát és új útját. 15 évig, nyugdíjba vonulásáig látta el KHESZ ügyvezetését magas színvonalon és nem kevés eredménnyel. Felnőtt fejjel megszerezte a halászati szakmérnök végzettséget is, mert úgy érezte kell a munkájához. Neki köszönhető a Fás-tó és az Orosházi Béke homokbánya tó megvétele, a Kettős-Körös békési duzzasztó fölötti szakaszának és a Fehér-Körös horgászati kezelésbe történő megszerzése és még hosszan sorolhatnánk az eredményeket. De azt hiszem a legfontosabb dolog, hogy sikerült mindig valami célért együtt küzdő igazi közösséget létrehoznia a horgászokból a horgászokkal. Ezen mentalitás továbbvitele tette lehetővé, hogy a KHESZ napjainkban is az ország egyik legjobb horgászszövetsége.
Érdekes módon szinte sosem volt vele olyan vitám, amiben nem tudtunk közös nevezőre jutni. Talán csak az utódlása kérdésében nem tudtunk egyetértésre jutni, de azt hiszem csak azért, mert féltette Attilát. Az évek elteltével büszke volt arra, hogy fia folytatja az általa megkezdett utat.
Laci útja most itt a földön véget ért. Égi vizeken találkozhat Ollári doktorral, Várnai doktorral, Kerekes Janival, Tóth Józsival, Darida Palival, Nagy Gyuszival, Láda Gáspárral, vagy Michelsz Lacival és még sajnos hosszan sorolhatnánk a horgásztársakat. Vigyázó szemekkel figyeljetek ránk, s ha gondolatban megkérdezzük, hogy Ti mit csinálnátok adott helyzetben, küldjetek egy jelet számunkra.
Emlékedet megőrizzük, mert szavaddal élve „jó csatár” voltál.”
