Holtágak

  
  
  

A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által hasznosított holtágak:

  • Betekincs-ág (04-024-1-1)
  • Kerekes-zugi-holtág (04-027-1-1)
  • Álom-zugi-holtág (04-028-1-1)
  • Öcsödi-holtág (04-031-1-1)
  • Békésszentandrási Sirató-holtág a Kákafoki összekötő csatornával (04-006-1-1)
  • Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös (Kákafoki holtág, 04-076-1-1) (2017. februárjától a KHESZ haszonbérletében, kivéve a K1 szivattyúteleptől a Bikazugi ág végénél lévő beton műtárgyakig).
  • Nagyfokzugi Holt-Körös (04-035-1-1)
  • Endrőd-Révzugi-holtág (04-112-1-4)
  • Endrőd-Középső-holtág (Csókási) (04-109-1-4)
  • Kocsorhegyi-Borbélyzugi-holtág
  • Fűzfás-zugi-holtág (04-111-1-4)
  • Német-zugi-holtág (04-114-1-4)
  • Hantoskerti-holtág (Falualja) (04-110-1-4)
  • Torzsás-zugi-holtág (04-113-1-4)
  • Gyomaendrődi Sirató-holtág (04-007-1-1)
  • Danzug-holtág (04-008-1-1)
  • Félhalmi-holtág (Biristyók-holtág) (04-009-1-1)
  • Folyáséri-Szilvarévzugi-holtág (04-023-1-1)
  • Sebes-Körös-holtág (Körösladány) (04-010-1-1)
  • Gyiger-holtág (kizárólag az illetékes zöldhatóságtól kért külön engedéllyel, a kijelölt horgászhelyeken)

Szentély jellegű holtágak a Hármas-Körös mentén: (Kíméleti területek: egész évben tiltott a horgászat):

  • Őzény-zugi-holtág, Aranyosi-holtág, Borza-holtág, Kisfoki-holtág

Az árvízvédelmi töltéseken (gátakon) a járművel történő közlekedés engedélyhez kötött, amelyről bővebben a Közlekedés a gátakon menüpont tájékoztat. A keresztirányú (rámpán történő) áthaladás engedély nélkül is lehetséges.

​A vízterületekre a KHESZ helyi horgászrendje vonatkozik.

A Körös-vidék holtágairól általánosságban

A 19. század folyószabályozások következményeként a Körös-vidék élővizeinek útját számos holtág kíséri. A másfél évszázada átmetszett és leválasztott folyókanyarulatok, mintegy másodlagos ökológiai térként kiemelkedő természeti értéket jelentve fűződnek fel a vízrendszerre.

A holtágak környezeti állapota igen változó. Egyesek napjainkra már teljesen feltöltődtek, néhánynál előrehaladott eutrofizáció tapasztalható, de szép számmal vannak – főként a Hármas-Körös mentén –rekreációs céloknak megfelelő holtmedrek is.

Mélységük jellemzően 2-2,5 méter, a beépítetlen részek partszélét nádas, néhol fasor övezi, az aljzat különböző mértékben feliszapolódott, de a kanyarívek még sok helyen őrzik az élő folyó egykori jellemzőit: a 3,5-4,5 méteres kemény, márgás talajú gödrökben réges-régi tuskók, facsonkok pihennek.

A körösi holtmedrek túlnyomó része mentett oldali, tehát az árvízvédelmi töltéseken (gátakon) kívül található, de vannak mentetlen, hullámtérben lévők is, ezek zöme úgynevezett „Szentély” típusú holtág, hasznosításukban az ökológiai szempontok hangsúlyozottan jutnak szerephez.

A mentett oldali holtágak hullámtéren  lévő „nyúlványai” szintén a holtmedri-rendszerek részei, hasznosításuk környezeti állapotuknak, természeti jelentőségüknek megfelelően történik (vannak horgászhatóak és szentélyértékűek is).

A Körösök mentén található horgászati hasznosításra alkalmas holtágak mintegy felét a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége kezeli. Néhányuk már több mint négy évtizede a KHESZ (és elődszervezeti) gondozásában áll – pl. Félhalmi-, Danzug-, gyomai Siratói-holtág. Régóta „nagykorúvá érett”, sok kapitális egyeddel „kinevelődött” halállományuk miatt ezek a vízterületek mindig is a legkedveltebb körös-vidéki horgászhelyszínek közé tartoztak.

Bár a holtági halfaunák faji összetettségükben nem vetekedhetnek az élővízi halközösségekkel, a okszerű halgazdálkodás következtében a Szövetség vízterületein a horgászat általános célhalait tekintve mégis változatos, a folyókénál  sok tekintetben sokkal stabilabb halállomány található.

Leggyakoribb holtági (horgász)halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, sügér, compó, keszegfélék, kárász, törpeharcsa.

KHESZ


Pontyfogás Félhalmon (Fotó: Petrovszki István)


A termetesebbre növekedett halak mindenképpen kíméletet érdemelnek –
a KHESZ helyi horgászrendje ezt kötelező módon előírja
(Fotó: Petrovszki István)