Hármas-Körös

  
  
  

A vízterület adatai:

  • Saját vízgyűjtőterülete: 2256 km²
  • Teljes vízgyűjtőterülete: 27.537 km²
  • Teljes hossza: 91,3 km
  • A meder átlagos szélessége: 40-100 méter
  • Hullámtér átlagos szélessége: 600 méter
  • A víz átlagos mélysége: 5-7 méter (duzzasztott vízállás esetén)
  • Legmélyebb mederrészek: 10-13 méter között (duzzasztott vízállás esetén)

Horgászati információk:

  • KHESZ kezelésben a Szelevény község keleti határában lévő gátőrháztól (12 fkm.) felfelé a Kettős-és Sebes-Körös összefolyásáig, továbbá a HECSMSZ-el együttműködésben a szelevényi gátőrháztól (12 fkm) a Tisza torkolatig
  • Csónakhasználat: engedélyezett (hajózási útvonal)
  • Kishajó kikötők: Félhalmi-holtág felső becsatlakozása (Békéscsabai Sporthorgász Egyesület horgásztanyája); Gyomaendrőd (endrődi közúti hídnál)
  • Duzzasztó: Békésszentandrás (hajó zsilipelés lehetséges)
  • Horgászati tilalmak: december 1-től február 28-ig tilos horgászni az Özénzugi holtág felső betorkolásától a Gyiger-zugi holtág alsó betorkolásáig (30-34 fkm); az un. „Kis harcsás, Nagy harcsás” szakasz mindkét oldalán (57-61 fkm); a halásztelki vasúti hídtól (Szarvas-Mezőtúr vasútvonal) lefelé 1 km-en át; az un. “kis S”-ben (81-85 fkm); a Kettős és Sebes-Körös összefolyásától lefelé 0,5 fm km-ig mindkét oldalon
  • Jellemző mederadottságok: agyagos-márgás kanyarok, vízbecsúszott fák, alsóvízen kövezett kanyarok
  • Legjellemzőbb (horgász)halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, sügér, keszegfélék, menyhal, kárász, busa

Az árvízvédelmi töltéseken (gátakon) a járművel történő közlekedés engedélyhez kötött, amelyről bővebben a Közlekedés a gátakon menüpont tájékoztat. A keresztirányú (rámpán történő) áthaladás engedély nélkül is lehetséges.

Vonatkozó területi jegy típusok (bővebben itt):

​A vízterületre a KHESZ helyi horgászrendje vonatkozik.

A Hármas-Körösről általánosságban

Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a megye névadó településénél fejezi be útját a Tiszába futva.

Vonalát vadregényes, néhol akár 1-1,5 km széles, kaszálókkal és főként fűz- és nyár erdőkkel tarkított hullámtér kíséri, ahol kubikgödrök sorával és számos mentetlen, úgynevezett szentély-típusú holtággal találkozhatunk. A hármas-körösi hullámtér a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete, amelyre természetvédelmi előírások vonatkoznak (bővebben itt).

A gátakon kívüli mentetlen oldalon több tucat holtág sorakozik, melyek a folyó egykori kanyarulataiként a 19. századi vízrendezésekkor kerültek leválasztásra. Ezeknek a holtágaknak a gáton belül lévő mentetlen részeire esetenként nem egyforma természetvédelmi-horgászati szabályok vonatkozhatnak (bővebben a helyi horgászrend illetve a területi engedélyek menüpontban).

A Hármas-Körös jellegzetes vonalát a mesterséges átmetszések és a természetes kanyarulatok váltakozásának folyamatos ismétlődése adja, és bár az igazán legendás horgászhelyszínek ezen utóbbiakhoz köthetőek, vannak egyneműbb (egyenes) szakaszok is, amelyek szintén frekventáltak a horgászok körében (Félhalom illetve Békésszentandrás térsége).

A Hármas-Köröst igen markáns módon osztja ketté a békésszentandrási duzzasztó. A duzzasztáskor általában 4-4,5 méter küszöbszintet adó vízlépcső a folyót egy szélesebb, mélyebb, lassabban mozgó felsővízre és egy meredek, magas partfalú, keskenyebb mederben siető alsóvízre választja. Ez a különbözőség a horgászatban leginkább a technikák alsó-, illetve felsővízhez való adoptálásában mutatkozik meg (szereléksúlyozás, etetési stratégiák, stb.).

A horgásztapasztalt kevés eltérést tart számon a halállomány általános alvízi-felvízi faji összetételét illetően, de egyes esetekben (időszakokban) ez jelentős különbséget mutathat az állománynagyságokban. Összességében azonban mindkét területről elmondható, hogy igazi nagyhalas víz, remek élőhelyi adottságokkal, ahol igazi vadvízi halak fogására lehet számítani manapság is.

KHESZ


Szeptemberi harcsafogás a felsővízen (Fotók: Simon Ferenc)