A zöldruhások és a „statiszta” – így zajlott a II. Országos Halőri Szakmai Verseny és Találkozó

A tavalyi nagy sikerű Szeged–Maty-éri premier után ismét összesereglettek az ország halőrei, hogy a szakmai megmérettetés jegyében a horgászszervezeti- és vízkezelői munka egyik legfontosabb feladatkörét, a halászati őri hivatást demonstrálják. A találkozót nem kis várakozás előzte meg, hiszen a zöldruhások tusájáról házigazdaként ezúttal a köztudottan nagy szervezeti energiákat mozgató Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége gondoskodott.

A MOHOSZ által életre hívott halőri seregszemléről múlt évben már kiderült: megfogalmazott üzenetein túl elsődlegesen a halőrök és anyaszervezeteik nagy családjának kohézióját igyekszik erősíteni egy nívós szakmai versenyprogramra épülő baráti hangulatú találkozó keretében. A szeptember 19-21. közé esedékes – a tavalyinál egy nappal többet ígérő – dátum, illetve az ország egyik legkiemelkedőbb horgászturisztikai helyszíneként is ismert Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös, mint prominens helyszín sejtetni engedte, a halőröknek ezúttal is alaposan meg kell húzniuk derékszíjaikat.


A halőri seregszemle helyszínét ezúttal a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös adta

A KHESZ szervezői csapata a történelmi Magyarország közepét jelentő Szarvason egy „nulladik” nap keretében fogadta a résztvevő huszonnégy szervezet halőri kontingenseit. A körös-vidéki házigazdák célja ezzel az előzetes plusz délutánnal többes volt: a messzebbről érkezőknek pihenőnapot biztosítani, továbbá egy welcome estével  összehangolni a halőri „hullámhosszokat”, illetve olyan előadásokkal előrukkolni, amelyek színvonala gyakorlatilag szakmai továbbképzésként is betudható.

Kiri Péter rendőr alezredes háromszor fél órában a jogszabály kontra vízparti gyakorlat kusza problémahalmazára világított rá, miközben tréneri előadásmódjának atmoszférájából sem humor, sem tanári következetesség, de még a kifújt gázspray „illata” sem hiányozhatott. Programját egy kutyás bemutató kísérte, amely kiválóan példázta, hogy egy jól idomított négylábú társ, puszta jelenlétével is többszörös tekintélyt képes kölcsönözni az egyedül szolgálatot teljesítő halőr számára. A kezdőnapot dr. Gorda Sándor halgazdálkodási szakértő tiltott halászeszközök témakörében csokrosított előadása zárta, mely szintén bőven merített az élet által írt tapasztalati tanulságokból.



Aki esetleg még nem tapasztalta... – Kiri Péter igencsak interaktív előad


Meggyőző érvek szóltak a kutyás szolgálat mellett


Dr. Gorda Sándor komplex rálátást adott a tiltott halászeszközök témára

A ráhangolódás  után másnap reggel kilenc órakor, a lebonyolításban társszervező NAIK Halászati Kutatóintézet területén lévő Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös parton hivatalosan is kezdetét vette a II. Országos Halőri Szakmai Verseny és Találkozó.

A vízparton felsorakozott egyenruhások tiszteletet parancsoló sorfalával a halőröket köszöntő valamennyi vendég büszkén nézett farkasszemet. Halasi Kovács Béla a NAIK Halászati Kutatóintézet igazgatója, dr. Hunya Miklós a KHESZ elnöke, Láda Gáspár MOHOSZ alelnök és a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke, valamint dr. Skorka András a Szarvasi Járási Hivatal hivatalvezető helyettese egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a szakmai nívó mindenkori megmérettetése mellett a halőri hivatás társadalmi elismertetettségének, illetve a belső kapcsolatépítésnek a kapuját is örvendetes módon sokkal szélesebbre tárta az OHSZVT.


Dr. Hunya Miklós házigazdaként is üdvözölte az ország halőreit


Láda Gáspár MOHOSZ alelnök az országos horgászszervezetet
képviselve tolmácsolta gondolatait

Ezt alátámasztandón a köszöntők után azonnal beindult a KHESZ játékmesteri gépezete. A vízparton felállított rendezvénysátorban röpke három órás tudáspróbának gyürkőzhettek neki azonmód a három-három fő, plusz egy csapatvezető alkotta osztagok hidrobiológia, általános halismeret, halrendszertani ismeretek, rendészeti- és halászati őri ismeretek „habkönnyű” témakörökben.

A szakmai felülnézetből ítélve sem könnyű elmeviadal asztalától elsőként a NÉBIH-es fiúk álltak föl negyvennyolc perc elteltével, ami amellett is meghökkentő volt, hogy ennek a versenyszámnak címvédőiként tették mindezt. Gyorsaságukat minőségi munkával párosítva ismét hozták a kötelezőt.


Székely Tibor KHESZ horgászati referens némi „eligazítást” tart
az elméleti tudáspróba előtt


Az elmeviadal feladatanyagát Halasi Kovács Béla a NAIK Halászati Kutatóintézet
igazgatója állította össze

Ebédidő után szó szerint is rendkívül mozgalmas programsor következett, amely a tavaly már jól bevált technikai-, ügyességei-, erőnléti metodikát követte. A széles holtág partvonalán egymás után sorakoztak a különféle tusahelyszínek, ahol a rendezőség stábtagjai kedves mosollyal, de szigorúan fogó jegyzőkönyvi pennával várták a halőri gárdákat.

A tisztán ügyességi attitűdöket igénylő célbadobó casting nem mindenkinek ment „csuklóból”, a Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége 80 ponttal abszolvált győzelme kimondatlanul is jelezte, az élboly várományosaként ezen az álláson csak horgászvérű halőröknek van keresnivalója.


Célbadobó casting – csak horgászvérűeknek...

Legnagyobb közönséget természetesen most is a technikai jellegű versenyszámok vonzották. A motorcsónakos bójakerülős szlalom újfent állami halőrös bravúrral kecsegtetett, de a tavaly mesteri kűrt bemutató ÁHSZ legénység 1 perc 40 másodperces rekord menetidejéhez a versenybírák két hibáért plusz 20 másodpercet rendeltek, amely kemény érvágásnak bizonyult. A nagy futamnak sokáig így sem ért nyomába senki, mígnem az utolsók között kifutó Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének hajója hajmeresztő kanyarokkal szintén „egynegyvenes” kört ment. Hiba nélkül. A kiváló teljesítményért szóló versenytársi taps így a szám vitathatatlan győztesét is ünnepelte egyben.

A motorcsónakos vágta evezős párja már kifejezetten erőnléti alapokra támaszkodott, amelyben a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének lapátforgatása bizonyult verhetetlennek. A halászati múlttal felvértezett számos jelenlévőt tekintve ez bizony rangos fegyvertényként volt könyvelhető.


A motorcsónakos futamok vonzották a legtöbb nézőt


„Padlógáz” és kanyartechnika, lehetőleg hiba nélkül

Az autós-csónaktréleres állomáson hatalmas porfelhővel, kaparó gumikkal dübörögtek a terepjárók, pedig a jó teljesítményhez sokkal inkább a három csapattag összehangolt, pontos munkájára volt szükség. Aki túlzott vehemenciával navigált (vagy navigálták) a kialakított rutinpályán, annak bizony a második utánfutós ráállási kísérlet egyben a biztos középmezőnyt is jelentette. Az óvatosabb duhajként, de rendkívüli pontossággal összedolgozó KHESZ kollektíva ezt az aranyigazságot minden csapatnál jobb eredményre váltotta.


Tréleres navigálás időre – a sietség nem mindig volt kifizetődő

A szeptember végén is kánikulai OHSZVT legkíméletlenebb próbáját a feltöltött tartályokkal várakozó halszállító autó kézi erővel történő, mintegy  százméteres távon történő vontatása adta, ahol is a célba fogcsikorgatva behulló triók nem ritkán földre rogyva mondtak „köszönetet” a rendezőség szellemi műhelymunkájáért. Ezt még a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetségének győztes hősei sem úszták meg, főként, hogy 13 km/h-t elérő kötélhúzási csúcssebességük emberfeletti teljesítményre utalt.


A II. OHSZVT szervezői nem bántak „kesztyűs kézzel” az ország halőreivel

A halőri képességek legelmésebb próbáját kétségkívül egy új versenyszám jelentette, amely feladat egyszerűen csak így szólt: – „Folytasson le egy szakszerű és jogszerű halőri ellenőrzést a lehetséges jogszabálysértések feltárásával.”

Azonban, hogy mégse legyen olyan egyszerű a dolog, a feladathoz rendelve volt egy kiváló színészi attitűdökkel megáldott statiszta (tulajdonképpeni hivatásos KHESZ halászati őr), aki békésen pecázgatott a holtágon. És aki az ellenőrzés folyamán terelve, smúzolva, anyóst, feleséget, nyolc gyereket emlegetve mindent elkövetett, hogy „észrevétlenné” tegye mindazt, amit egy halőrnek bizony észre kellett vennie. A múlt évre szóló területi jegyet, az egyik bevetett horgászkészség négy horgát, a darabszám korlátozáson túl kifogott és közvetlenül a horgászhely előtt víz alá rejtett haltartóban lévő plusz zsákmányt, az ügyesen álcázott csalihal-fogó varsát, illetve a fogási naplóba eltűnős tintával felvezetett fogási bejegyzést.


Színpadias figyelemelterelés a halőri ellenőrzés közben

Mindezek tetejében az értékelés különböző pontozási súlyú szempontrendszerét képezte a szakszerű halászati őri intézkedés számos kritériuma, úgymint a napszaknak megfelelő és jól érthető köszönés, a határozott bemutatkozás, az ellenőrzés céljának ismertetése, az okmányok szakszerű elkérése és ellenőrzése, a fogás szakszerű ellenőrzése, a biztonsági háromszög felvétele és megtartása, a megtett intézkedés jogkövetkezményének ismertetése, az intézkedés lezárása.

Talán érthető, hogy ennél az állomásnál különösen szigorúan bírált a „játékmester” és ahol a értékelés kritériumai nem teljesültek, ott bizony következetesen íródott az adott rubrikába a kevesebb pontszám.

Mindennek folyományaként egy olyan konklúzió képe rajzolódott ki, amelyet aligha lehetett volna feltárni az OHSZVT nélkül. Legfőbb tanulságként ki kell mondani: szakszerűség tekintetében bizony minden halőri különítménynek lett volna még mit csiszolnia a „stílusán”, arról nem is beszélve, hogy az összes jogsértő cselekményt senkinek sem sikerült maradéktalanul feltárnia. Ezt a feladatot még a harmadik részgyőzelmet begyűjtő házigazdák is csak hiányosságokkal teljesítették.  Némi védelemként álljon itt egy másik tanulság: a halőri feladatkör elvárásainak maximálisan megfelelni a vízpart gyorsan mutálódó evolúciós valóságában finoman szólva is komplex feladat.


Számonkérés kontra bűnbánó tekintet – halőri berkekben ismerős vízparti pillanatkép

A konzekvenciákkal és izgalmakkal teli tusák után másnap délelőtt még két próba várt a halőrökre. Szintén új versenyszámként a légfegyverrel való célbalövés, illetve utolsóként a horgászverseny, amely a tavalyi tapasztalat szerint képes alaposan megfésülni az addig kialakult erőrendeket. Előbbiben a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség teljesített lőtt körök szerint a legjobban, míg utóbbinál az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület tette ugyanezt fogott halak tekintetében. Azonban, hogy ez milyen befutóra lett elég, már csak a halászlé-túróscsusza ebéd után következő programzáró eredményhirdetésen derült ki.


A mindet eldöntő pontot az i-re a horgászverseny tette fel

A díjátadó ünnepség nyitányaként dr. Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke mondott köszönetet a halőröknek a szolgálatban teljesített mindennapi helytállásukért, amely nélkül – mint hangsúlyozta – nem állhatna stabil lábakon hazánk legnagyobb hálózatos felépítésű civil szervezeteként a magyar horgásztársadalom. Beszédében előrevetítette, ennek elismeréseként a jövőben további fejlesztési célú forrásokra számíthat a halőri ágazat.


Dr. Szűcs Lajos MOHOSZ elnök elismerő szavakkal vezette fel a díjátadót


A MOHOSZ elnöke személyesen gratulált a csapatoknak

Az ösztönző elnöki szavakat hivatalos eredményhirdetés követte, ahol némi szervezői értékelés után mind az összetett helyezések, mind pedig az egyes tusahelyszínek produktumai ismertetésre kerültek. Az összetett elsőségért járó legnagyobb kupa ezúttal is a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. halőreinek a kezében lendült a magasba, második lett a tavaly bronzérmes Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége, harmadik helyen új dobogósként a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségét üdvözölte vaskos taps, míg a szervező Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége  – szintén megőrizve múlt évi pozícióját – negyedik helyen végzett.


A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. halőrei
megvédték összetett elsőségüket

A díjátadást követően végül dr. Hunya Miklós, a KHESZ elnöke kapta meg a szót, aki sikeresnek és célkitűzéseiben teljesültnek értékelte a II. Országos Halőri Szakmai Verseny és Találkozó három napját. Zárógondolatként némileg viccesen felhívta a figyelmet arra, hogy Csongrád- és Békés megyékkel Délkelet-Magyarország „kifogyott” a rendezői helyszínekből és jövőre remélhetően az ország egy más, távoli szeglete ad majd otthont a halőrök országos találkozójának.

Cikk, fotó, videó: Tószögi György


A II. OHSZVT díjazottjai – Fotó: Bogdány Zoltán