Történelmünk

Történelmünk

Ez az összeállítás a Szövetség történetéről az 50 éves a Magyar Horgász Szövetség - Tények és számok Békés megye horgászéletéből című könyvből, a Szövetség archívumából, valamint a Békési Horgász Egyesület fotógyűjteményéből a teljesség igénye nélkül készült.

A Kezdetek - 1935-től
Ugrás a lap tetejére

A Körösök és a Berettyó völgyében az itt élő emberek ősidők óta foglalkoztak halászattal. A szabályozatlan folyók vízrendszere gazdag volt halban, a halászokpákászok a sokféle eszköz mellett a hal horoggal történő zsákmányolását is alkalmazták, azaz a horgászatot.
A folyók szabályozásával szűkült a hal élettere. A növekvő igény, a lakosság gyarapodása, a halász és horgász létszám növekedése - különösen a századforduló után már jelzi, hogy a horgászat, a halfogás, a vizek kezelése átgondolt munkát, szabályozást igényel.

A két világháború között egyre több horgász látta szükségét, hogy szervezett körülmények között csoportosulva űzze kedvtelését. Ez azért vált szükségessé, mert az akkori vizeket bérleti rendszerben hasznosították. A költségek miatt célszerűnek látszott összefogni. Az első horgászcsoportok nagyobb vízszakaszok bérlésére jöttek létre. A közösen megváltott horgász bérleményt kedvezőbb áron szerezhették meg. A horgászat akkoriban sem volt olcsó szórakozás, kezdetben az így alakult horgászcsoportok tagjai többnyire iparosok, tisztviselők, állandó keresettel bíró személyekből tevődtek össze. Az első horgászcsoportok a vizek közelében, Gyomán, Békésen, Mezőberényben, Békéscsabán alakultak.


14 kilós ponty a Kettős-Körösből – 1939

 
Korabeli halászjegyek 1941 és 1944 évekből

1942 évben országos kísérlet történik a horgászatot összefogó Országos Horgász Szövetség létrehozására. A háború létrejötte későbbre halasztja a végleges, a mai MOHOSZ elődjének a megalakulását.
1945 után a természeti erőforrások állami tulajdonba kerülnek. A vizek halászati jogát a több évtizedes tapasztalattal rendelkező halászok szerzik meg, akik az állami politikát "követve" hamar megalakítják a Halászati Szövetkezeteket. A Körösök vízrendszerén is a halászati jog gyakorlóivá válnak.

Békés megyében az első horgász egyesület 1937-ben alakult, Békéscsabai Sport Horgász Egyesület néven (az egyesület jelenleg is működik), majd a következő 1943-ban Mezőberényben. A háború után sorra alakultak vagy újjáalakultak a horgászegyesületek. A MOHOSZ nyilvántartása szerint a következő sorrendben:

1. Békési Horgász Egyesület 1945.
2. Gyomai Horgász Egyesület 1945.
3. Gyulai Dolgozók Horgász Egyesület 1945.
4. Mezőtúri Sporthorgász Egyesület 1948.
5. Sarkadi Horgász Egyesület 1948.
6. Kunszentmártoni Horgász Egyesület 1948.
7. Öcsödi Horgász Egyesület 1952.
8. Mezőtúri Vasutas Horgász Egyesület 1952.
9. Orosházi Kinizsi Horgász Egyesület 1954.
10. Körösvidéki Sporthorgász Egyesület 1954.
11. SebesKörös Horgász Egyesület 1956.
12. Túrkeve Sporhorgász Egyesület 1956.

Az egyesületek érdekképviseletét, szakmai segítését közvetlenül a Magyar Országos Horgász Szövetség látta el. A nagy távolságok, a korabeli közlekedési viszonyok, a vizek éltető és speciális problémái fokozatosan kiérlelték annak igényét, hogy a nagyobb vízrendszereken alakuljanak meg a MOHOSZ területi szervei, az úgynevezett Területi Intéző Bizottságok.

 
Képek a Békési Horgász Egyesület alakuló közgyűléséről

A területi megyei szövetség megalakulása, küzdelem az önálló vízkezelői jog megszerzéséért:

Az 50-es évek végére, a 60-as évek elejére, a horgászegyesületek száma és tagsága stabil, lassú növekedést mutatott. A mezőgazdaságban végbemenő átalakulások és annak kihatásai miatt az állam a lakossági értelmezésben a halat fokozottabb mértékben vette figyelembe. Különböző tervek készültek a haltermelés növelésére, melynek keretében célként jelölik meg a halgazdaságok bővítését és rekonstrukcióját, a természetes vizeken működő halászok szövetkezetekbe szerveződését. Az állami politikát fokozatosan felvállaló halászok elnyerik a Körösök vízrendszerén is a halászati jogot. Az akkor még szervezetileg csak kiépülőben levő horgászegyesületek a Halászati Szövetséggel kerülnek "társviszonyba". A halászati jogot csak a Halászati Szövetkezetektől szerzett, vásárolt területi engedélyek útján gyakorolhatták. Osztozni kellett a vizek halállományán. Az osztozkodás a vizeken, a halászati üzemtervek elvárásai, okkal, ok nélkül évekre meghatározták a halászhorgász viszonyt.

1954ben a Gyulai Dolgozók Horgász Egyesülete nyolc másik egyesülettel felhívást tett közzé a Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottságának létrehozására. A felhívás nyomán 1954. október 31én Gyomán megalakul a Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottsága, elnöke Benkő Gyula. Az országban kilencedikként alakuló Intéző Bizottság mintegy kétezer horgászt képviselt. Programjukban a Halászati Termelő Szövetkezettel való viszony javítását, az orvhalászat elleni szigorúbb fellépést, ivadékmentést és a horgászok számára kijelölt nyugalmi helyek védelmét jelölték meg.
Néhány évi gyomai működés után 1958. májusában megalakul Békéscsabán a Körösök Vidéke Területi Szövetség. A szövetség Békéscsabára kerülését több ok együttesen indokolta. Itt működött a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya, a halászati jogot felügyelő hatóság, a szükségszerűen együttműködést igénylő Gyulai Vízügyi Igazgatóság. A gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet, valamint a területi szövetséget képviselő egyesületek többsége Békés megyében működött. A 60as évek elején a Körösök vízrendszerén 20 egyesületben háromezer horgászt tartottak nyilván.

1961. Egyesület Elnök Titkár
1. Békési HE Molnár István Pepó György
2. Békéscsabai SHE Thury Sándor Szikora János
3. Békésszentandrási HE Gyovai Sándor Hegedűs László
4. Gyomai HE Asztalos Lajos Imre László
5. Dolgozók HE Gyula Sipos László Mikus Mihály
6. Komádi HE Izsó József Sáfrány Károly
7. Körösvidéki SHE Tóth János Paulik Mihály
8. Köröstarcsai HE Hőgye Sándor Silló Pál
9. Kunszentmártoni HE Papp Gergely Pásztor András
10. Mezőberényi HE Babinszki Mihály Csepregi János
11. Mezőtúri HE Jánosi Pál Békési Ferenc
12. Vasutas HE Mezőtúr Lukács Péter Horváth Ferenc
13. Kinizsi HE Orosháza Mészáros István Bondy Rezső
14. Öcsödi HE Bíró Imre Rácz Lajos
15. Sarkadi HE Cs. Kiss János Csausz Gyula
16. Sebes-Körös HE Köröstarcsa Kardos Lajos Aranyi Antal
17. Szarvasi HE Nagy Károly Hajdok Mihály
18. Szarvasi SHE Movovcsik József Dankó János
19. Szeghalmi HE Nagy Sándor Szebelédi János
20. Túrkevei HE Talpoli Sándor Gyoni Gyula

Nő a Halászati Termelő Szövetkezetbe tömörülő halászok száma is, az anyagi érdekeltség mind több hal fogását teszi szükségessé, ebből adódóan továbbra is vita a hal, a vizekkel való gazdálkodás. A horgásztársadalom megbízhatóbb ellenőrzést, érdemibb beleszólást akart a HTSZ üzemtervébe. Újabb és újabb tárgyalásokra került sor, végül 1962. november 29én a megyei tanács mezőgazdasági osztályán a HTSZ és a MOHOSZ IB vezérkara között közös tanácskozásra került sor, hogy miként tehető egyértelműbbé a HTSZ, MOHOSZ közös ellenőrzés a gazdálkodási és halászati kérdésekben.

 
Horgászjegy 1946-ból


Gyomai Siratói-holtág


Sebes-Körös


Csoportkép – a Megyei Intéző Bizottság tagjai és a tagegyesületek elnökei – 1968

A hetvenes évektől
Ugrás a lap tetejére

A 70-es években felmerül, hogy a területi horgász szövetség jobb gazda lenne a Körösök vízrendszerén, amennyiben a halászati jog birtokosai lennének. A szövetség a lelkes aktívákon kívül nem rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyek akkor gazdaságilag, szakmailag és társadalmi támogatottságban szükségesek lettek volna.
Az akkori Földművelésügyi Minisztérium felvállalja, hogy meg kellene osztani a halászati jogot a horgászok és halászok között.
Hosszas előkészületek, küzdelmek és viták után a Megyei Tanács 1975-ös ülésén határozatban rögzítik, hogy 542 katasztrális holdon a halászati jogot a Halászati Szövetségtől megvonja és átadja a Horgász Szövetségnek.

A vizek kérdése 1976-ra véglegesen lezárul. A szarvasi és békésszentandrási horgászok megkapják a Kákafoki holtágat átmenetileg vegyes hasznosításra.

A horgászat társadalmi bázisának bővülése döntően a 70-es évek közepétől a 90-es évek végéig tart. Tizenöt év alatt majdnem megkétszereződik a taglétszám (15 000 fő). Az eddig döntően élővizek mellett alakuló egyesületeket követik azok, akik homokbányákra, bányagödrökre alakítanak horgász egyesületet. Az egyesületek száma háromszorosára nő, 59 lesz a megyében.
A szövetség vezetősége folyamatosan cserélődik, a testület munkáját szakbizottságokba szervezett szakemberek segítik:

  • halgazdálkodási bizottság
  • ifjúsági oktatási szakbizottság
  • propagandaszakbizottság
  • víz és környezetvédelmi szakbizottság
  • verseny szakbizottság

A 70-es évek végétől fokozatosan megszerveződik az IB szakapparátusa. Függetlenített titkár, szervező, gazdaságvezető, halászmérnök segíti a testület munkáját. A 80-as évek elejétől létrejön az egységes szövetségi vízrendszer, az erre épülő intéző bizottság és a területi jegyrendszer.
A rizsföldi ivadéknevelés, a pangóvizek lehalászása, a busa szelektáló halászata, a területi jegyek árbevétele együttesen alapozza meg, hogy a 80-as évek végén megkezdődik a csökmői halastavi termelés. Három évvel később az ecsegfalvi tórendszert három megye horgász szövetségei megvásárolják és termelésbe állítják. A 90-es évekre a Szövetség megteremtette a pontyból a teljes önellátást. Ez végezetül gazdaságilag is előkészíti a független, önálló jogi személyű megyei szövetség létrehozását.


1973 – Hosszúfokon fogott pontyok


Csukafogás a Kettős-Körösből


Hármas-Körös – 1977


Sátorozók a Sebes-Körösön – 1977

 
Ifjúsági horgászjegy 1979-ből


Siratói-holtág – 1980


Fekete-Körös – 1986


Állami horgászjegy 1987-ből

 
Területi engedély elő- és hátoldala – 1987

A 90-es évek
Ugrás a lap tetejére

A kilencvenes évekre országosan megerősödtek a megyei intéző bizottságok. Az önálló gazdálkodásra törekvő megyék, így Békés is lazítani próbált azokon a kötöttségeken, amit a központi irányítás jelent. Szorgalmazza az önálló költségvetés bevezetését, a befizetési kötelezettségek csökkentését, a központi alapok igazságosabb elosztását, a gyámkodás megszüntetését.
A Békés Megyei Intézőbizottság - az egyesületek vezetőivel többévi munka után jut arra az elhatározásra, hogy kezdeményezi egy új típusú szövetség létrehozását. A MOHOSZ 1989ben időszaki választásokra készül. A fő kérdés, hogy milyen legyen a jövőbeni MOHOSZ. Több megye hasonlóan Békés megyéhez az alapszabály módosítását, az önállóság növelését akarja. Elsősorban azok a megyék, akik az önálló gazdálkodásban már előre haladtak.
Megyénk képviselője az IB állásfoglalása szerint az alulról építkező MOHOSZ-t szorgalmazta. Az alapszabály mondja ki, hogy a megyék horgász egyesületei alakítsanak önálló megyei szövetséget a szövetségek váljanak jogi személlyé, a MOHOSZ vagyona alanyi jogon az egyesületek (tagság) vagyona legyen. A megyei szövetségek alakítsák meg az új MOHOSZ-t. A megyékben 1993. június végéig megalakulnak a megyei szövetségek.

Megyénkben 1993. május 28án 59 egyesület küldöttje megalakítja a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségét.

1993. október 16-án országos kibővített választmányi ülésre kerül sor. A tanácskozás elfogadja az új alapszabályt. Kimondja, hogy megalakult a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), a területi szövetségek országos szövetsége.


Kettős-Körös a duzzasztó alatt


Lehalászás – Ecsegfalvi Halgazdaság – 1990

 
Lehalászás – Csökmő

 
"IB" tagdíj igazolás elő és hátlap – 1993


Horgászvizsga bizonyítvány 1997-ből


Árad a Kettős-Körös – 1994

 
 
Állami jegy 1995-ből

 
Felnőtt éves területi engedély 1995-ből és 1997-ből


Siratói-holtág – Békésszentandrás – 1997

A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségét megalakító tagegyesületek – 1993. május 28.
Ugrás a lap tetejére

1. Petőfi Horgász Egyesület - Csárdaszállás - Kertész Imre (elnök)
2. Dolgozók Horgász Egyesület - Gyula - Varga István
3. AFIT Horgász Egyesület - Békéscsaba - Feledi János
4. Berettyó Horgász Egyesület - Ecsegfalva - Dékány Gyula
5. Béke Horgász Egyesület - Kamut - Knopp Vilmos
6. Békési Horgász Egyesület - Békés - Püski Imre
7. BÉKÖT Horgász Egyesület - Békéscsaba - Módes Ottó
8. Dobó Ferenc Horgász Egyesület - Köröstarcsa - Budai Gábor
9. Dolgozók Horgász Egyesület - Békésszentandrás - Hegedűs László
10. Dózsa Horgász Egyesület - Békéscsaba - Micheller János
11. Dugovics Horgász Egyesület - Békéscsaba - Gyulai Mihály
12. Endrődi Horgász Egyesület - Endrőd - Fagyas Mátyás
13. FORCON Horgász Egyesület - Békéscsaba - Michelsz László
14. Főiskolai Horgász Egyesület - Békéscsaba - Kovács Géza
15. Körös Horgász Egyesület - Gyomaendrőd - Csányi István
16. Haladás Horgász Egyesület - Lökösháza - Horváth János
17. Hermann Horgász Egyesület - Füzesgyarmat - dr. Csonty Ferenc
18. Hűtőipari Horgász Egyesület - Békéscsaba - Horváth Imre
19. Kinizsi Horgász Egyesület - Orosháza - Gombkötő Lajos
20. Kner Nyomda Horgász Egyesület - Békéscsaba - Darida Pál
21. Kákafoki Horgász Egyesület - Szarvas - Demény Gyula
22. Körösvidéki Horgász Egyesület - Békéscsaba - Marosvári Pál
23. KÖVIZIG Horgász Egyesület - Gyula - dr. Goda Péter
24. Lenin Mg Horgász Egyesület - Kevermes - dr. Harmadi Pál
25. Sporthorgász Egyesület - Mezőkovácsháza - Turcsán László
26. Mezőberényi Horgász Egyesület - Mezőberény - Tóth Imre
27. Mezőhegyes Horgász Egyesület - Mezőhegyes - Hegyi Pál
28. Munkácsy Horgász Egyesület - Gyula - Bereczky Zoltán
29. Munkás Horgász Egyesület - Elek - dr. Szelezsán János
30. Olajbányász Horgász Egyesület - Orosháza - J. Kiss József
31. Postás Horgász Egyesület - Békéscsaba - Kotroczó Dezső
32. Romantika Horgász Egyesület - Battonya - Megyeri Jenő
33. Cukorgyári Horgász Egyesület - Sarkad - Juhász Károly
34. Sporthorgász Egyesület - Békéscsaba - Tóth József
35. Téglagyári Horgász Egyesület - Békéscsaba - Szák Mihály
36. UNIVERZÁL Horgász Egyesület - Békéscsaba - Galovicz Lajos
37. Úttörő Horgász Egyesület - Kétegyháza - Forozsán Pál
38. VasFém Horgász Egyesület - Szarvas - Grünevald Béla
39. Víz és Csatornaművek Horgász Egyesület - Békéscsaba - Apáti Mátyás
40. Városi Önkormányzat Horgász Egyesület - Békéscsaba - Pető László
41. Vörös Metor Horgász Egyesület - Szeghalom - Vékony Ferenc
42. Baromfifeldolgozó Horgász Egyesület - Békéscsaba - Mészáros László
43. Sütőipar Horgász Egyesület - Békéscsaba - Árendás Béla
44. Dózsa Horgász Egyesület - Csökmő - Tóth Sándor
45. Csorvási Horgász Egyesület - Csorvás - Maglóczki András
46. Lenin Horgász Egyesület - Csorvás - Sütő Zoltán
47. Csali Horgász Egyesület - Bucsa - Török Imre
48. Dozbozi Petőfi Horgász Egyesület - Doboz - Szabó Ferenc
49. Békés Viharsarok Horgász Egyesület - Békés - Tabi József
50. Mágori Horgász Egyesület - Vésztő - Huszár János
51. Egyesült Mgtsz. Horgász Egyesület - Kondoros - Kovács Pál
52. Sellő Horgász Egyesület - Bélmegyer - Fábián Imre
53. Nagykamrási Horgász Egyesület - Nagykamrás - Sánta Pál
54. Jamina Horgász Egyesület - Békéscsaba - Varga Sándor
55. Konzervgyár Horgász Egyesület - Békéscsaba - Leszkó László
56. Körösladány Horgász Egyesület - Körösladány - Hamoszvai János
57. Pusztaföldvár Horgász Egyesület - Pusztaföldvár - Bányai Lajos
58. Battonya Petőfi Horgász Egyesület - Battonya - Marosán György
59. Hunyadi Horgász Egyesület - Hunya - Petényi Szilárd

A Békés Megyei Területi Szövetség választott testületeinek névsora (1954-1995)
Ugrás a lap tetejére

1954. október 31. Gyoma - Körösmenti Horgász Egyesületek Intéző Bizottsága
Elnök: Benkő Gyula, Mezőtúr
Alelnök: Varga István, Mezőberény, Ifj. Kovács András, Békéscsaba
Titkár: Békési Ferenc

1958. május - Békéscsaba - Körösmenti Horgász Egyesületek Bizottsága
Elnök: Romvári György
Titkár: Paulik Mihály
Gazdasági vezető: Domokos András

1962. május 6. Békéscsaba - Körösmenti Horgász Egyesületek Területi Bizottsága
Elnök: Romvári György
Alelnök: Demcsák János, Zoltán Ferenc
Titkár: Paulik Mihály
Pénztáros: Szulimán Ákos
Horgászmester: Szikora János
Versenyfelelős: Pepó György
Sajtófelelős: Hrabovszki György
Fegyelmi Bizottság elnöke: Dr. Sipos Sándor

1968. május - Békéscsaba - Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottsága
Elnök: Bándy Rezső
Alelnök: Paulik Mihály, Zoltán Ferenc
Titkár: Moravcsik József
Vízvédelmi Felelős: Szulimán Ákos
IB tagok: Paraizs Endre, Csellér János

1974. március 31. Békéscsaba Körösvidék Területi Bizottsága
Elnök: Botyánszki Pál
Ügyvezető elnök: Bándy Rezső
Alelnök: Paraizs Endre
Titkár: Szikora János
Vezetőségi tagok: Pepó György, Hegedűs László, Farkas Sándor, Mikus Mihály, Paulovics Illés, Zoltán Ferenc, Veles István, Molnár Sándor

1976. április 11. Békéscsaba - Békés Megyei Területi Bizottság
Elnök: Dr. Várnai Péter
Társelnök: Nagy Jenő
Alelnök: Paraizs Endre, Mészáros István, Thury Sándor
Ügyvezető elnök: Szikora János
Titkár: Dr. Szántay János
Horgászmester: Szulimán Ákos
Vezetőségi tagok: Bácskay Tamás, Szabó Tibor, Győri János

1977. április 30. Békéscsaba - Békés Megyei Területi Bizottság
Elnök: Dr. Várnai Péter
Társelnök: Nagy Jenő
Titkár: Gulyás György
Gazdasági felelős: Szulimán Ákos
Horgászmester: Paraizs Endre
Oktatási felelős: Thury Sándor
Környezetvédelmi felelős: Dr. Bácskai Tamás
Ifjúsági verseny felelős: Szikora János
Vezetőségi tagok: Dr. Szántay János, Mészáros István

1981. április Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága
Elnök: Nagy Jenő
Társelnök: Dr. Várnai Péter
Titkár: Gulyás György
Intézőbizottsági tagok: Paraizs Endre, Hegedűs László, Thury Sándor, Domokos Imréné, Varga István, Bartha Károly, Surányi András, Hajtman János
Ellenőrző Bizottság elnöke: Döge Ferenc
Fegyelmi Bizottság elnöke: Dr. Nagy János

1986. március 28. Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága
Elnök: Nagy Jenő
Társelnök: Dr. Várnai Péter
Titkár: Rigler Miklós
IB tagok: Paraizs Endre, Hegedűs László, Thury Sándor, Domokos Imréné, Varga István, Surányi András, Hajtman János, Dr. Bertók Ferenc, Dr. Hunya Miklós, Karaba György
Felügyelő Bizottság elnöke: Gulyás György
Fegyelmi Bizottság elnöke: Dr. Nagy János

1990. május Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága
Elnök: Surányi András
Alelnök: Hegedűs László
Titkár: Rigler Miklós
IB tagok: Tóth József, Darida Pál, Dr. Hunya Miklós, Nemes László, Dr. Harmadi Pál, Vékony Ferenc, Kerekes János

1993. április 24. Békéscsaba, Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége
Elnök: Dr. Hunya Miklós
Alelnök: Surányi András
Ügyvezető: Nemes László
Vezetőségi Tagok: Rigler Miklós, Darida Pál, Kerekes János, Tóth József, Nagy Jenő, Hegedűs László, Nádori István, Vékony Ferenc, Dr. Ollári Albert
Felügyelő Bizottság elnöke: Gombkötő Lajos

1997. Békéscsaba, KHESZ
Elnök: Dr. Hunya Miklós
Alelnök: Surányi András
Ügyvezető: Nemes László
Vezetőségi Tagok: Darida Pál, Tóth József, Nagy Jenő, Pető László, Hegedűs László, Vékony, Dr. Tóth Miklós, Markó István, Végh Zoltán
Felügyelő Bizottság elnöke: Gombkötő Lajos

2002. április Békéscsaba, KHESZ
Elnök: Dr. Hunya Miklós
Alelnök: Surányi András
Ügyvezető: Nemes László
Vezetőségi Tagok: Darida Pál, Hegedűs László, Markó István, Nagy Jenő, Pető László, Tóth József, Dr. Tóth Miklós, Végh Zoltán, Vékony Ferenc
Felügyelő Bizottság elnöke: Gombkötő Lajos

2007. április Békéscsaba, KHESZ
Elnök: Dr. Hunya Miklós
Alelnök: Surányi András
Ügyvezető: Nemes Attila
Vezetőségi Tagok: Darida Pál, Harsányi Dezső, Hegedűs László, Markó István, Nemes László, Dr. Tóth Miklós, Végh Zoltán, Vékony Ferenc
Felügyelő Bizottság: Elnök: Gombkötő Lajos

2012. május Békéscsaba, KHESZ
Elnök: Dr. Hunya Miklós
Alelnök: Dr. Kutyej Lajos
Ügyvezető: Nemes Attila
Vezetőségi Tagok: Harsányi Dezső, Hegedűs László, Juhász Antal, Markó István, Nagy Imre, Pető László, Schlett Árpád, Dr. Tóth Miklós, Végh Zoltán
Felügyelő Bizottság: Elnök: Molnár Magdolna